A GfK Bizalom Index felmérés tavaly őszi eredményei szerint a 19 kutatásban résztvevő ország megkérdezettjei legmegbízhatóbbnak a tűzoltóságot tartják, mely szervezet képviselői 1-4-ig terjedő skálán - ahol 1="egyáltalán nem bízom meg benne" és 4="nagyon megbízom benne" - 3,6-os átlagot értek el. Őket a sorban a posta és a rendőrség követi 2,9, illetve 2,8-as bizalmi átlaggal. A kutatás szerint a megkérdezés tárgyát képező szakmák, illetve szervezet bizalmi rangsorának végén az önkormányzati képviselők, a bankárok és a szakszervezetek állnak.
A válaszadók 94 százaléka bízik a tűzoltóságban, és kétharmaduk "nagyon megbízik" a szervezet képviselőiben. A rangsor második helyén a posta áll: a megkérdezettek háromnegyede bízik a postai szolgáltatókban. Kelet- és Közép-Európában nagyobb bizalom övezi a postát, mint Nyugat-Európában, ahol a megkérdezettek 70 százaléka nyilatkozott így, ám ennél többen - 72 százalék - szavazott bizalmat a rendőrségnek. Kivétel ez alól Görögország, ahol csak ötből ketten bíznak meg a rendfenntartó erőkben. Az első két helyezett hazánkban is a nemzetközi összesítésben vezető tűzoltóság és a posta.
Nem szeretjük a rendőröket és a környezetvédőket
Kelet- és Közép-Európában bár a rendőrség imázsa általában véve kevésbé jó, mégis jó jel az, hogy minden második megkérdezett nyilatkozott úgy, megbízik országának rendfenntartó erőiben. Régiós összehasonlításban elmondható, hogy a rendőrség iránt a magyarok viseltetnek legkevésbé bizalommal: csupán a megkérdezettek 48 százaléka vallott így. Az összes, a kutatásban résztvevő országot vizsgálva ennél kisebb bizalmat a rendfenntartó erőkben csak Oroszországban és a már említett Görögországban mértek a kutatók.
Általában pozitív a környezetvédő szervezetek megítélése is: a megkérdezettek mintegy 60 százaléka fejezte ki bizalmát irányukban. Kivétel ez alól Magyarország, ahol e szervezetek iránt bizalmat tanúsítók aránya nem éri el az 50 százalékot és Görögország, valamint az Egyesült Királyság, ahol körülbelül minden második váalszadó nyilatkozott bizalomról. A legtöbb bizalmat e szervezetek Törökországban, Lengyelországban és Romániában vívták ki maguknak.
A bizalmi verseny vesztesei a szakszervezetek
Míg a felmérés során vizsgált szakmák képviselői, illetve szervezetek általában a lakosság bizalmát élvezik, a legcsekélyebb bizalom a szakszervezetek iránt mutatkozik. Az európaiak és amerikaiak 58 százaléka "nem bízik" a szakszervezetekben és egynegyedük saját bevallása szerint "egyáltalán nem bízik meg" bennük.
Legkritikusabban a bolgárok, olaszok, magyarok és a görögök vélekednek, ahol a megkérdezettek több mint 70 százaléka jelezte bizalmatlanságát a szakszervezetek iránt. Vannak azonban országok, ahol a szakszervezeteket a lakosság elismeri: Hollandiában a válaszadók 71 százalékára, Svájcban, Svédországban, Törökországban, Belgiumban, Spanyolországban és Lengyelországban minden második megkérdezettre igaz ez.
#page#
Ahány ország, annyiféle vélemény
A bíróság, jótékonysági szervezetek, köztisztviselők és önkormányzati képviselők, valamint bankárok iránti bizalom mértéke országonként változó, ám összességében a kép az országok több mint felében pozitív. Míg a bíróságokban Nyugat-Európa és Amerika megbízik - az arány Egyesült Államokban elérte a 66 százalékot -, addig Kelet- és Közép-Európában már csak 49 százalék nyilatkozott hasonlóan. Különösen bizalmatlanok a bolgárok, olaszok és görögök szemben a svéd, holland, török, svájci, osztrák és német megkérdezettekkel, akik kifejezetten megbíznak bíráikban. Hazánkban ez az arány 53 százalék, a régióban a legmagasabb.
A jótékonysági szervezeteket illetően is pozitív az összkép: a bizalmi index-skálán - a bíróságokhoz hasonlóan - 2,6-os átlagot értek el. Kelet- és Közép-Európában a válaszadók 62 százaléka (Magyarországon 58 százalék) jelezte, hogy bízik ezekben a szervezetekben, illetve képviselőiben, míg a kontinens nyugati felén 55, az Egyesült Államokban 57 százalék nyilatkozott hasonlóképpen. A válaszadók különösen Svájcban, Lengyelországban és Törökországban szavaznak bizalmat a jótékonysági szervezeteknek.
A köztisztviselők és önkormányzati képviselők Nyugat-Európában (53 százalék) és az Egyesült Államokban (63 százalék) a lakosság nagy részének bizalmát élvezik. Más a helyzet Kelet- és Közép-Európában, ahol összességében már csak a megkérdezettek 48 százaléka adott hangot bizalmának. A válaszadók Magyarországon és Bulgáriában a legkritikusabbak: a magyarok 73 százaléka és a bolgárok 62 százaléka saját bevallása szerint nem bízik a köztisztviselőkben, ráadásul közülük minden harmadik kifejezetten bizalmatlan. Nyugat-Európában hasonlóan negatív kép a görögökben és olaszokban él a köztisztviselőkről és helyi képviselőkről.
Hasonlóan eltérő véleménnyel vannak az egyes országok lakói a bankárokról. A megkérdezettek mintegy fele saját bevallása szerint megbízik a bankárokban. Néhány országban kifejezetten nagy bizalom övezi őket: Svédországban és Hollandiában a válaszadók több mint 80 százaléka, Svájcban és Németországban pedig a 70 százalékot is meghaladja azok aránya, akik bizalommal viseltetnek a banki szakma képviselői iránt. Másrészről azonban, ugyanilyen nagy arányban bizalmatlanok irántuk az olaszok, és a kutatás az átlagosnál rosszabb eredményt hozott Magyarországon (31 százalék bízik a bankárokban), Spanyolországban, Oroszországban és Franciaországban.
