Az adatok a Gazdasági Együttműködési Szervezet (OECD) tanulmányán alapulnak, amely az általános iskolások PISA-tesztjei révén értékelte, milyen módszerekkel és mennyire sikerül a közoktatásban felzárkóztatni a társadalmak alsó rétegeiből származó tanulókat.
A 2006-os és a 2015-ös PISA-tesztek összehasonlítása azt mutatja, hogy ebben az időszakban csak két országban, Észtországban és Japánban sikerült növelni a felzárkóztatott, hátrányos helyzetű gyerekek számát, arányuk mindkét ország esetében meghaladta a 40 százalékot. Csökkent, de továbbra is 40 százalék körüli arányuk Kanadában és Finnországban, 30-40 százalék között van a Koreai Köztársaságban, Hollandiában, Szlovéniában, Lengyelországban, Németországban. Csehországban 20, Szlovákiában 16 százalékban sikeres a felzárkóztatás.
A világ vizsgált 35 országának listáján Magyarország az utolsók között szerepel, utána csak Törökország,
Chile és Mexikó következik. Míg 2006-ban a hátrányos környezetből érkező magyar tanulók 22 százaléka ért el legalább közepes eredményt a PISA-teszteken, 2015-ben ez az arány csak 14 százalék körül volt.
A felmérés tanulsága: a felzárkóztatás fő tényezője, ha az érintett gyerekek a társadalom minden rétegét képviselő környezetben és rendezett körülmények között tanulhatnak. Fontosabb a tantestület elkötelezettsége a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásában, a pozitív légkör, mint az, milyen az iskola technikai felszerelése. Nem kívánatos a pedagógusok fluktuációja, annál fontosabb, hogy az igazgató motiválni tudja munkatársait a feladatra.
(Forrás: OECD)
