Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztetett rá, különböző tanulmányok adatainak összevetése alapján az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 2007 végén a lehetséges rákkeltő tényezők közé sorolta az éjjeli beosztással járó többműszakos munkát. Márpedig tény, hogy a nyugati ipari országokban foglalkoztatott emberek 15-20 százaléka ilyen időbeosztásban dolgozik.

A kölni intézet által egybevetett adathalmazból a német kutatók megdöbbentő következtetésre jutottak. Eszerint a légi utaskísérők (stewardessek) körében 70 százalékkal magasabb a mellrák előfordulásának gyakorisága, mint egyéb szakmákban dolgozó nők esetében. Pilóták és férfi utaskísérők 40 százalékkal gyakrabban betegednek meg prosztatarákban, mint más foglalkozást űző férfitársaik.

Nem szokik hozzá a test

A váltott műszakban dolgozók gyakoribb daganatos betegségeinek egyik lehetséges okát a kölni kutatók a nappal-éjjel ritmus felborulásában látják. Az éjszakai fény akadályozza a melatonin képződését; ez a hormon "állítja be" a test sejtjeit a sötétségre, s ily módon felelős az összetett regenerációs folyamatok elindításáért. Emellett a melatonin védi a sejteket azoktól a károsodásoktól, amelyeket szabad oxigéngyökök okozhatnak; e tekintetben jóval hatékonyabb, mint az ismert antioxidánsok (C és E vitamin).

Testünk belső felépítése több ezer éve alakult ki, amikor még nem létezett mesterséges fény, többműszakos munka meg különösen nem. Az anyagcsere bizonyos folyamatai, valamint a hormonális szabályozások a szervezet belső óráját követik. Ez pedig világosságnak és sötétségnek a Föld forgásához kapcsolódó váltakozásához, tehát részben a rendszeres, egészséges éjjeli alváshoz kötődik. Így például az agyalapi mirigy szinte kizárólag csak az éjszaka első felében kialakuló mélyalvás szakaszában termeli a HGH növekedési hormont.

A férfi nemi hormon (tesztoszteron), a pajzsmirigyet vezérlő TSH hormon és a melatonin csak az éjszaka középső szakaszában képződik elegendő mennyiségben. A leptin nevű hormon normális alvás közben elnyomja az éhségérzetet. Ha viszont éjszaka nem alszunk, akkor alig termelődik leptin; ezáltal fokozódik az étvágy, emiatt többet eszünk és meghízunk. A túlsúly viszont önmagában is növeli a magas vérnyomás, diabétesz és más betegségek kockázatát.

Ha ébren töltött éjszaka után reggel cukortartalmú ételt fogyasztunk, akkor a szervezetnek jóval több inzulinra van szüksége a vércukorszint normalizálásához, mint egy alvás utáni reggelen. Jens Brüning kölni genetikus rájött, hogy a magasabb inzulinszint fokozza a sejtek öregedését és számos degeneratív betegség (köztük a rák) kialakulásának az esélyét.