A felhasználó fellebbezése folytán eljárt Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.147/2022/24. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla is megállapította, hogy a felek között szerződéses jogviszony jött létre, amelynek tartalmát a szolgáltató által kidolgozott általános szerződési feltételek határozzák meg, amely általános szerződési feltételek a regisztráció során történő megismerésével és elfogadásával a szerződés részévé váltak. A határozat utal arra is, hogy a szerződési szabadság elvéből következően a szolgáltató maga határozhatta meg, hogy milyen tartalmak közzétételét engedélyezi, a felhasználó pedig ugyancsak szabadon döntött arról, hogy a kidolgozott általános szerződési feltételek alapján a szolgáltatást igénybe kívánja venni, ezzel vállalva véleménynyilvánítási joga korlátozását.
A felperes a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria Pfv.IV.20.914/2023/7. számú precedensképes határozatával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Indokolásában rögzítette, hogy az eljárt bíróságok helytállóan indultak ki abból, hogy a felhasználó által állított jogsértés (profil jogszabálysértő törlése) megítéléséhez nem a véleménynyilvánítás szabadságának vizsgálatához meghatározott értelmezési tartományból kell kiindulni. A felhasználó a szolgáltatási szerződés létrejöttéhez szükséges regisztráció során elfogadta a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges általános szerződési feltételeket, ezért a jogvita elbírálása során ennek tartalmát kellett vizsgálni. Ez azt eredményezte, hogy az állított szerződésszegés megítélésénél nem annak volt jelentősége, hogy a felhasználó mit tekint más személyeket sértő közlésnek, hanem a szolgáltató gyűlöletbeszédre adott fogalommeghatározása alapján kellett vizsgálni és minősíteni a sérelmezett tartalmat.
