E körben talán a leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy ha egy tartalomszolgáltató a felhasználó által közzétett, jogsértőnek minősített tartalmat, és ad absurdum a felhasználó fiókját is véglegesen törli, van-e bármilyen lehetősége a felhasználónak arra, hogy ezen intézkedésekkel szemben jogi lépéseket tegyen. Gass István, az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti a joggyakorlatot.
Mi az elvárás a közösségi média platformokkal szemben?
Mindenekelőtt azt kell megvizsgálnunk, hogy a tárhelyszolgáltatókkal (tipikusan a Facebook-kal) szemben megfogalmazható-e valamilyen társadalmi és/vagy jogi elvárás a jogsértő tartalmak eltávolítására vonatkozóan. E kérdésre alapvetően igenlő választ adhatunk: a közösségi médiaszolgáltatók nemcsak jogosultak megakadályozni jogsértő tartalmak megjelenését, de ez velük szemben elvárás is, mert ez az egyetlen eszköze annak, hogy a jogsérelem elkerülhető legyen. E körben hangsúlyozandó, hogy a jog reakciója általában ex post reakció (egy jogilag tilalmazott magatartás utólagos szankcionálása), ezért fontos, hogy a szolgáltatók szerepet kapjanak a jogvédelmi folyamatban, mert közreműködésük nélkül nem biztosítható hatékony, sok esetben megelőző jogvédelem. Ezt a célt szolgálja a szerzői jogban kialakított notice and takedown rendszer, amely a tárhelyszolgáltatók felelősségére is irányadó. A tárhelyszolgáltatónak tehát kontrollálnia kell a potenciálisan jogsértő magatartásokat, és törekednie kell a jogsértés hatásának csökkentésére.
