A járvány még mindig érezteti negatív hatását

A szakértő szerint a pandémia időszaka és a kényszerű otthontanulás még inkább kiélezte a gyerekek közti társadalmi különbségeket. „Az óvodapedagógusok azt vették észre, hogy a Covid-járvány időszaka alatt megnőtt azoknak a gyermekeknek a száma, akik 3 éves korukra még nem beszéltek. Ez nem véletlen, hiszen a pandémia ideje alatt a gyerekeket sokkal kevesebb új impulzus érte, márpedig ez sok esetben a beszédfejlődésüket is visszavetette. Az írott nyelv elsajátításának azonban a beszéd az alapja, így azok a gyerekek, akik ezen a téren már óvodáskorukban hátrányba kerülnek, valószínűleg több nehézséggel találkoznak majd az iskolában is" – mondja Sipos Zsóka.

A szülő számára árulkodó jel lehet, ha azt látja, hogy a gyermekének nehezen jutnak eszébe a szavak. Sipos Zsóka kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy az iskolás kor előtti időszakra kialakuljon a gyermek nyelvi tudatossága is, vagyis a kicsiknek meg kell érteniük, hogy a nyelvünk építőkockákból épül fel.

„A szakembereknek és a szülőknek is érdemes odafigyelniük arra, hogy egy nagycsoportos gyermek tud-e szótagolni, a szótagokat megszámolni, le tudja-e választani a szavak első és utolsó szótagját. Ugyancsak árulkodó jel lehet, ha egy gyerek nehezen emlékszik a szóban elhangzó mesék elejére, azok szereplőire és magára a történetre" – teszi hozzá Sipos Zsóka.

A szakértő szerint a megfelelő mennyiségű és minőségű impulzusok, ingerek a gyerekek beszédfejlődése szempontjából elengedhetetlenek. Kiemelt jelentősége van a közös családi programoknak, a meseolvasásnak, a mondókázásnak és a beszélgetésnek is, ugyanakkor nagyon fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük minél több olyan tevékenységet kipróbálni, ami iránt valóban érdeklődnek.