Ha az elhunytnak nem volt gyermeke, a házastárs örökli a közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat, a hagyaték többi részén pedig a házastárs és az elhunyt szülei osztoznak. A hagyaték felét az elhunyt házastársa, míg a másik felét az örökhagyó szülei öröklik. Ha az elhunytat csak egy szülő élte túl, akkor az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az elhunyt házastársa örököl. Amennyiben az elhunytnak nem volt gyermeke és egyik szűlője sem él már, akkor a túlélő házastárs egyedül örököl.

Házastársi öröklés: nemcsak a papír számít

A házasság fennállása azonban nem feltétlenül jelent jogot a törvényes öröklésre. Ha ugyanis a házastársak évek óta külön éltek, azaz, nem állt fenn közöttük életközösség – még ha hivatalosan nem is váltak el – a házastárs kieshet az öröklésből. Hasonló helyzet állhat elő akkor is, ha az örökhagyó korábban a házastársa javára végrendelkezett. Az életközösség fennállása alatt tett ilyen végrendelet ugyanis hatálytalanná válhat, ha az öröklés megnyílásakor az életközösség már megszűnt, nem volt reális esély a helyreállítására, és az is nyilvánvaló, hogy az örökhagyó már nem kívánta a házastársát juttatásban részesíteni.