Nincs itt semmi látnivaló, tessék továbbmenni. Valószínűleg ez volt a neonreklám Orbán Viktor fejében, amikor kitalálta új jelöltjét. Ki kötekedhet egy alkotmánybírósági elnök jelölésével, amikor mindeddig senki semmilyen kifogást nem emelt személyével szemben, miközben egy magas közjogi tisztséget töltött be. Semmi különleges nincs az egészben, csak annyi történik, hogy egy közjogi méltóság átül az egyik székből a másikba. Ott pedig vélhetőleg ugyanolyan észrevétlen és unalmas lesz, mint eddig volt előző székében. A már teljesen kicsontozott jogkörű Alkotmánybíróságon kellemes csöndben elvegetált évekig, na most ugyanezt várhatjuk tőle a köztársasági elnöki székben jó pénzért pazar külsőségek közepette. Nyugodjon le mindenki. A két kormánypárti frakció pedig teljes egységben boldogan megszavazza azt, akiről eddig fogalma sem volt, hogy ki lesz, de örülnek. A gombot már tudják, hogy kell megnyomni.
A suttogópropagandába korábban bedobott nevek, vélhetőleg csak a figyelemelterelést szolgálták, nehogy legyen ideje az ellenzéknek előkaparni hirtelen valami terhelőt Sulyok Tamásról. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, Stumpf István, az első Orbán-kabinet Miniszterelnökségét vezető minisztere, Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter kiváló biodíszletnek bizonyultak. Köszönjük szereplésüket immár aludjanak vissza.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke máris közleményt adott ki, ami tele van hihetetlen „meglepetésekkel”.
