A szakszervezetek, miután a vezetőség nem támogatta a sztrájk ideje alatt nyújtandó még elégséges szolgáltatásra tett érdekképviseleti javaslatot, a teljes munkabeszüntetés mellett döntöttek. Az érdekképviseletek elsősorban a tervezett csoportos leépítések ellen tiltakoztak a hétfői munkabeszüntetéssel, de hangsúlyozták, hogy a vállalat gazdasági helyzete a "24. órában" van. Úgy látják: hamarosan elkezdődik a vállalat széthullása, felaprózása, a munkafolyamatok kiszervezése, a telephelyek eladása, ami megint leépítésekhez vezet majd.

A délelőtti órákban a fővárosi tömegközlekedés mértéke csak két százaléka volt a normális üzemnek. A gödöllői HÉV-vonalon hat szerelvény közlekedett, a Hungária kocsiszínből pedig nyolc villamos állt munkába, és ezekhez csatlakozott néhány autóbusz is; a metró és a troli teljesen leállt. A belvárosban, a fővárosba vezető utakon és a hidakon is hatalmas volt a forgalom a délelőtti órákban, de 11 óra után már kényelmes tempóban lehetett autózni Budapest útjain.

Nagy volt a zsúfoltság például a sugárirányú útvonalakon a városközpont felé, a körutakon mindkét irányba, az autópályák bevezető szakaszán (M1, M3, M5, M7) és a 6-os főúton a Lágymányos híd irányában is (minthogy reggel a vonatok 40 százaléka sem járt.) Torlódás volt többek között az Alkotás utcában, a Moszkva tér környékén, a Szilágyi Erzsébet fasoron, az Üllői úton, a Soroksári úton, a Szentendrei úton és a Bécsi úton is.

Alternatívák

A sztrájk miatt több budapesti iskolában is elmaradt a tanítás, a kórházakba viszont minden dolgozó időben beért, az ügyeletek átadás-átvételében nem volt fennakadás. A budapesti cégek, vállalatok igyekeztek megoldani, hogy munkatársaik bejussanak munkahelyükre: például a gépkocsival rendelkező kollégákat megkérték, hogy hozzák el azokat, akiknek nincs autójuk és ezt igénylik.

A taxitársaságok a rendelések sokszorosát kapták, így egyesek csak jelentős késéssel tudtak teljesíteni a megbízásokat, mert a forgalmi dugók az ő közlekedésüket is akadályozták hétfőn délelőtt. Sok társaságnál már a diszpécserszolgálatok elérése is gondot okozott.

A tömegközlekedés a BKV szerint 16.00 órára állt helyre.

Még minimum 18 millird

A fővárosban keletkező személyi jövedelemadóból a jelenlegi 1,2 százaléknál jóval nagyobb részesedést, a BKV reálértéken évek óta változatlan állami támogatásának növelését, 18,5 milliárd forint idei plusz állami forrást sürgetett Demszky Gábor főpolgármester hétfői sajtótájékoztatóján.

Demszky Gábor szerint a BKV szakszervezetei által szervezett sztrájkot nagyon rossz eszköznek tartja, mivel azzal nem a BKV-t és a fővárosi önkormányzatot, hanem a cég tulajdonosait, a budapesti polgárokat sújtották. Közölte, hogy paradox módon a félnapos sztrájk 80 millió forintos megtakarítást hoz a cégnek, egyidejűleg pedig - számításaik szerint - óránként egymilliárd forint kárt okoz a hazai gazdaságnak.