Az "Élet az átmenetben" (Life in Transition) című felmérés során 29 ezer embert kérdeztek meg az átalakulás segítésére hivatott londoni pénzintézet, az EBRD működési területén. "A megkérdezettek 30 százaléka felelt úgy, hogy háztartásának életszínvonala jobb, mint 1989-ben", olvasható a felmérésben, amelyet az EBRD-nek az oroszországi Kazányban tartott, most kezdődő idei közgyűlése alkalmából hoztak nyilvánosságra.
Arra a kérdésre, hogy jobb-e demokráciában és piacgazdaságban élni, a megkérdezettek 36 százaléka felelt igennel, 20 százaléka azt mondta, hogy mindegy, további 10 százaléka ma is előnyben részesítené azt, amit a kérdezők önkényuralomnak és tervgazdaságnak neveztek. Az utóbbi csoportban többségben vannak az idősek, a szegények és a munkanélküliek. (A többiek "nem tudom"-mal feleltek a kérdésre).
A korrupció kezelhetetlen probléma, és az emberek ma kevésbé bíznak másokban és a kormányzatban, mint az 1989 előtti időszakban, ez a vizsgálat egy másik megállapítása. Az általános bizalomra vonatkozó kérdésre 60 százalék felelt igennel 1989 előtti időkre vonatkozóan, és 30 százalék felelt igennel a jelenre nézvést. Különösen rossz a közérzet az életszínvonal miatt az átalakulás előttihez viszonyítva Délkelet-Európában, ami a volt Jugoszláviában történt, nagy visszaesést tükrözi.
A jövő jobb lesz
A jövőbe tekintve kevésbé rossz a felfogás. Arra kérdésre, vajon a ma születő gyermekek jobban élnek-e majd, mint a megkérdezett saját nemzedéke, a megkérdezettek 54 százaléka válaszolt igennel, és 24 százaléka nemmel.
Az EBRD fő közgazdásza, Erik Berghof azzal kommentálta a felmérés eredményét, hogy a bankot aggasztja a rossz politikai közérzet, amely lassítja a reformot Közép- és Kelet-Európában. - Az egyik legnagyobb gond sok országban az, hogyan lehet meggyőzni az embereket arról, hogy az átmenet nekik is hasznos lehet - mondta Berghof.
