A magánnyugdíjpénztárak közötti átlépéseknél az átlépési nyilatkozat kötelező melléklete a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kiadott útmutató, amely az átlépéssel kapcsolatos ismereteket tartalmazza. Az útmutatóban fel kell tüntetni a pénztárak befektetési teljesítményét, a felügyeletnek bejelentett legutolsó tárgyévi nettó hozamrátát, az elmúlt 10 naptári év átlagos nettó hozamrátáját és a vagyonnövekedési mutatót is.
Az évente változó magánnyugdíjpénztári teljesítményadatokat a felügyelet a következő év március 15-ig közzéteszi honlapján, ezzel egyidejűleg az évente változó útmutatót is nyilvánosságra hozza az új, aktuális adatokkal. (Decemberben új magánnyugdíj-biztosítási rendszert fogadott el az Országgyűlés, a változtatás részletesen szabályozza a magánnyugdíj-pénztárak átalakítási folyamatát.)
Mikor használhatjuk a tavalyi adatokat tartalmazó útmutatót?
Az útmutató célja az átlépni szándékozó tagok minél gyorsabb és pontosabb tájékoztatása. A PSZÁF ezért úgy rendelkezett, hogy a 2008. évi teljesítményadatokat tartalmazó útmutatót a 2009-es adatok publikálása után csak abban az esetben fogadhatja el az átadó pénztár, ha azt az átlépni szándékozó tag a 2009. évi adatokkal megjelentetett útmutató nyilvánosságra hozatalának napjával, vagy azt megelőzően aláírta, és az átlépés 2010. március 31-ével megvalósul, azaz az átvevő pénztárban a tagsági jogviszony kezdete 2010. április 1.
A két feltételnek együttesen kell érvényesülnie, ellenkező esetben csak a felügyelet által nyilvánosságra hozott 2009. évi pénztári adatokat tartalmazó útmutató fogadható el az átlépés kellékeként - figyelmeztet a felügyelet tájékoztatója.
Nem a befektetési teljesítmény alapján döntünk
Tavaly rendkívül megnőtt az átlépések száma a magánpénztári szektorban: szeptember végéig mintegy 161 ezer pénztártag - a tagság több mint 5 százaléka - váltott szolgáltatót; ezt kivetítve éves szintre a tavalyi átlépések aránya elérheti a 7 százalékot. Az átlépések száma a felügyelet egy korábbi jelentése szerint nem mutat korrelációt a befektetési teljesítménnyel, sokkal inkább az adott pénztár (illetve pénzügyi csoport) tagszervező tevékenységén múlik.
A tagszervezési tevékenység legerőteljesebben a biztosítói hátterű pénztárak esetében figyelhető meg, amelyek - a szponzorintézmények ügynöki hálózatára, illetve értékesítési csatornáira támaszkodva - gyorsuló ütemben vonzanak magukhoz új tagokat, ennek hatására piaci részarányuk 2009. június végéig a tagok számát tekintve közel 60 százalékra nőtt, a pénzügyi csoportoktól független szolgáltatók tagszerzésének egyenlege ugyanakkor jellemzően negatív.
Bár a tagság pénztárak közötti áramlásának gyorsulása a szolgáltatói verseny élénkülését segítheti elő, az egyre erősödő ügynöki közvetítés fogyasztóvédelmi szempontból számottevő kockázat forrása is lehet a felügyelet szerint. E kockázatokat a 2009 júliusában hatályba lépett, a pénztártagok alaposabb tájékoztatását kötelező tevő jogszabálymódosítások tompíthatják.
