A kormány álláspontja azért különös, mert a magyar Külügyminisztérium körülbelül naponta háromszor ad ki közleményt, mely szerint az európai politikusok nem Európa jövőjével, hanem egy tagállam belügyeivel foglalkoznak és ez elfogadhatatlan. Most akkor ezekben a közleményekben tulajdonképpen önmagukra gondolnak Szijjártó Péterék? Mi köze van Magyarországnak Ukrajna vallásügyi döntéseihez? Ez aztán tényleg belügy. Legutóbb egyébként 24 órája Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője szidta az európai politikusokat a belügyekbe való belebeszélésért a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Míg Orbán Viktor egy tagállam elnökeként Európa jövőjével, addig az európai politikusok inkább egy tagállam belügyeivel és belpolitikájával foglalkoztak az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén.
Azbej Tristan államtitkár azt is mondta, a katonai agresszió és a humanitárius válsághelyzet sem igazolhatja azt, hogy politikai indíttatásból, biztonsági okokra hivatkozva egy állam betiltson egy területén működő egyházat, felszámolja, illetve elkobozza a vagyonát. A politikus, miközben 180 fokkal szembe megy munkahelye, a Külügyminisztérium policy-jával, miszerint nem szabad foglalkozni más államok belügyeivel egy méreteset csúsztat is.
A magyar kormány úgy gondolja, hogy az a tény, miszerint Ukrajna orosz agresszióval néz szembe és honvédő háborút vív, nem eredményezheti a vallásszabadság súlyos csorbítását.
Az ukránok többsége ortodox keresztény évszázadok óta és ebben semmi nem változott, tehát a vallásszabadság semmiben nem sérült szomszédunknál. Az más kérdés, hogy 2019-ben az ortodox közösség két külön egyházra esett szét hivatalosan is. Az egyik Moszkva fennhatóságát ismeri el, a másik pedig független, amelynek Konstantinápoly 2019-ben megadta az úgynevezett autokefál státust. Ez egyben azt is jelenti, hogy az autokefál egyházak nemzeti egyházak is. Az ügy külön pikantériája, hogy az orosz ortodox egyház 1448-ban Konstantinápollyal szemben önmagát kiáltotta ki autokefállá. Ez úgy lehetséges, hogy az ortodox kereszténységben nem létezik a római katolikus egyház pápájához hasonló hatalmú személyiség, aki a teljes egyházi szervezet csúcsán állna. A gyakorlatban a konstantinápolyi pátriárka tölt be hasonló szerepet, de jóval korláotottabb jogosítványokkal. Némi történelmi jártassággal mindebből talán mindenkinek nyilvánvaló, hogy a mostani orosz irányítású szervezet betiltásnak semmi köze a vallásszabadsághoz, sokkal inkább az orosz-ukrán háború a kiváltó oka. A betiltott egyház moszkvai fennhatósága ugyanis azt jelenti, hogy jelenleg ukrán területen ellenséges tevékenységet folytatott egy szervezet. Részletesebben: az orosz ortodox egyház feje jelenleg Kirill moszkvai pátriárka, volt KGB ügynök, Putyin bizalmasa és legfőbb támogatója, az Ukrajna ellen induló fegyverek megáldója, aki szerint a nukleáris fegyverek az „isteni gondviselés” részei.
