A Society for Human Resource felméréséből kiderült, hogy a felvételiztetők 34 százaléka használ közösségépítő oldalt információgyűjtés szempontjából, 19 százalék pedig tervezi a jövőben ezt a módszert. Azok a cégek és vállalatok, akik élnek a közösségi oldalak információs szolgáltatásával, azoknak a 47 százaléka a kapcsolatfelvétel előtt nézi meg a jelentkező profilját - adta hírül az Msnbc.

Az amerikai Facebook, melynek 140 millió felhasználója van, az első olyan közösségi oldal volt, ahol korlátozni lehetett az adatlap megtekintését. Az alapértelmezett beállítások szerint nincs korlátozás, de lehetőség van bárki elől letiltani a tartalmakat. A barátok több csoportba sorolhatóak, iskola, lakhely, munkahely és egyéb opciók szerint. Bármelyik képet letilthatjuk egy-egy bizonyos csoporttól, a legjobb megoldás, ha a nagyon személyes adatokat (vallási, szexuális hovatartozás), csak a legközelebb álló személyek tekinthetik meg.

Ha mégis mindenki számára publikussá tesszük az oldalt, akkor érdemes képnek egy sima arcfotót tenni, a munkáltatót elriaszthatja, hogyha alapképként a kutyánkról, gyerekünkről vagy vakációról van fent kép. Csak abban az esetben érdemes publikussá tenni az oldalt, ha olyan munkára jelentkeztünk, ami összefüggésben van a kreativitással.

A magyar iwiw-en is vannak korlátozási lehetőségek, ugyanis bármely adatot le lehet tiltani az idegenek számára, kivéve a képeket és a klubtagságokat. Előbbinél nem érdemes feltenni személyes vonatkozású, vallási vagy szexuális tartalmú anyagokat. A klubok esetében pedig nagyon kell figyelni, hogy hova tartozik az ember.