Bár a felnőtt magyar internetezők többsége egyre hatékonyabban és egyre több tevékenységre használja a netet és a kapcsolódó technológiákat, a digitális jártasság (kompetenciák) terén még van hová fejlődniük. Különösen igaz ez az okoseszközök kapcsán, az általuk nyújtott lehetőségeket korántsem használják ki teljes körűen. A netezők azonban nyitottak is a fejlődésre, 70 százalék számára kimondottan fontos digitális írástudásának folyamatos fejlesztése – derül ki az eNET–Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” friss kutatásából, amely a digitális kompetencia kérdésével foglalkozik.
Az eNET 2015 júniusában végzett online kutatása során a felnőtt magyar internetezők hat-hat kulcstevékenység közül választhatták ki, hogy melyeket végezték már valaha asztali számítógépen vagy laptopon, okostelefonon vagy tableten, illetve eszköztől függetlenül az interneten. Az 1-2 megjelölt tevékenység alacsony, a 3-4 közepes, az 5-6 tevékenység pedig magas digitális kompetenciának felel meg. Minél több tevékenységet jelölt meg tehát valaki, annál inkább tekinthető hozzáértő felhasználónak. Ezek alapján a felnőtt netezők 20 százaléka alacsony, 43 százaléka közepes, 37 százaléka pedig magas digitális kompetenciával rendelkezik az internetezés terén.
A netezők közül egyre többen már nem csupán email küldésre és információkeresésre használják a netet, hanem akár telefonálásra, fájlmegosztásra, sőt weblapkészítésre is.
Az okostelefon és a tablet teljes körű használata azonban még elmarad az asztali számítógép és laptop mögött, a válaszadók több mint harmada nem, vagy csak kismértékben aknázza ki az ezen eszközök által nyújtott lehetőségeket. Utóbbi csoport okostelefont például vagy egyáltalán nem használ, vagy csak az alapvető funkcióit veszi igénybe, mivel úgy véli, „a telefon csak telefonálásra való”.
Az iskolai oktatás nem elég
Az oktatási intézmények által nyújtott ismeretek szintjét és mennyiségét a felnőtt netezők kétharmada nem tartja megfelelőnek hazánkban, 54 százalék szerint például a megfelelő és biztonságos okostelefon- és tablethasználatot is a tananyag részévé kellene tenni.
A felnőtt netezők döntő többsége saját bevallása szerint nemcsak az okostelefonok és a tabletek kezelését, hanem a számítógép-használatot is magától, saját tapasztalatai alapján tanulta meg, háromegyedük pedig fejleszteni is szokta ezt a tudást. Az oktatásra vélhetően inkább egyfajta „bevezetésként” tekintenek, amely az alapokat adja meg, amit aztán mindenkinek magának kell továbbépítenie.
Internettel az internetért
Mivel a digitális világ folyton változik, újabb és újabb eszközöket és lehetőségeket nyújtva, így csak azok tudnak magabiztosan eligazodni benne, akik folyamatosan képezik magukat. A felnőtt netezők 70 százaléka számára kimondottan fontos a digitális készségeinek folyamatos fejlesztése.
A digitális világgal kapcsolatos tudás bővítésének első számú forrása pedig mi is lehetne más, mint maga az internet: 60 százalék számára ez a „digitális iránytű”, amivel bármilyen felmerülő kérdésre választ találhat. Mára tehát az internet annyira az életünk részévé vált, hogy még az internethasználat során felmerülő problémáinkra is az internet segítségével keressük a megoldást.
