Az európai gazdasági és adósság-válság legnagyobb vesztesei a gyermekek és a fiatalok. Az Európai Unióban kereken 26 millió gyermeket és fiatalt fenyeget a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés, amely az összes 18 év alatti fiatal 27,9%-át jelenti. A jövőre nézve csekély a kilátása annak az 5,4 millió fiatalnak is, akik munkával sem rendelkeznek, és szakmai vagy felsőfokú képzésben sem részesülnek. A társadalmi igazságosság vonatkozásában a szakadék Európában különösen az északi és déli területek, valamint a fiatal és idősebb korosztály között jelentkezik. Ezt a Társadalmi Igazságossági Index (Social Justice Index) mutatja, amellyel a Bertelsmann Stiftung évente azt vizsgálja, hogyan is alakul a társadalmi igazságosság az Európai Unió 28 tagállamában. Ezen mutatószám tekintetében Magyarország a 23. helyen szerepel.
Leszerepeltünk
Magyarország a társadalmi igazságossági teljes mutató tekintetében elfoglalt 23. helyezésével igen rossz eredményt ért el. Mindenekelőtt a gyermekeknek és fiataloknak kell a társadalmi be- és elfogadás hiányától szenvedniük (26. hely). A szegénység és a társadalmi kirekesztés a 18 év alatti fiatalok és gyermekek 41,4%-át fenyegeti. A generációk közötti szakadék növekedése Magyarországon is egyértelműen megfigyelhető: A 18 év alatti korosztály 32,4%-a súlyos anyagi nélkülözéstől szenved, miközben ez a 65 év feletti korosztály 15,8%-át érinti. Ezen kívül az arány a 20 – 24 év közötti, munkával nem rendelkező, és szakmai vagy felsőfokú képzésben sem részesülő fiatalok esetében 2014-ben 19,3% (20. hely) volt, amellyel a már egyébként is rendkívül magas EU átlagot (17,8%) is meghaladta.
A mediterrán országokban is rossz a helyzet
A szegénység vagy társadalmi kirekesztés által fenyegetett gyermekek és fiatalok száma 2007 óta csak Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban és Portugáliában 1,2 millióval – azaz 6,4-ről 7,6 millióra – emelkedett. Ezek a gyermekek és fiatalok vagy az átlagjövedelem kevesebb, mint 60%-ával rendelkező háztartásokban élnek, súlyos anyagi nehézségektől és nélkülözéstől szenvednek, vagy szinte jövedelem nélküli háztartásokban nőnek fel.
A 20 és 24 év közötti korcsoportban is sok olyan EU állampolgárt találhatunk, akik igen kényes helyzetben vannak. Közülük 5,4 millióan (17,8%) munkával sem rendelkeznek, és szakmai vagy felsőfokú képzésben sem részesülnek. Az Európai Unió 25 tagállamában 2008 óta részben jelentősen emelkedett a számuk, ezen korcsoport kilátásai az elmúlt években csupán Németországban és Svédországban javultak. Ezzel szemben a legnegatívabb tendenciát a dél-európai országok könyvelhették el: Spanyolországban a munkával nem rendelkező, és szakmai vagy felsőfokú képzésben sem részesülő 20 – 24 éves korcsoport aránya 16,6-ről 24,8%-ra, míg Olaszországban 21,6-ről 32%-ra emelkedett.
A hosszú távú megfigyelés szerint Európa szerte nő a generációk közötti szakadék is. Míg a szegénység és társadalmi kirekesztés által fenyegetett gyermekek aránya az Európai Unióban 2007 óta 26,4-ről 27,9%-ra emelkedett, a lakosság 65 évesnél idősebb rétegének megfelelő hányada 24,4-ről 17,8%-ra csökkent. Ennek fő oka a következő: A válság folyamán az idősebb korosztály nyugdíja és időskori illetménye nem, illetve nem olyan mértékben csökkent, mint amennyire a fiatalabb réteg jövedelme.
A fiatal és idősebb korosztály közötti ellentétes tendenciát három európai trend is élezi: A költségvetések növekvő adósságállománya mindenekelőtt a fiatalabb generációkat terheli; a képzés vagy kutatás és fejlesztés területén a jövőközpontú beruházások stagnálnak; és az elöregedő társadalmak egyre erősödő nyomást gyakorolnak a szociális biztonsági rendszerek finanszírozhatóságára. Az Európai Unió tagállamainak adósságállománya a gazdasági teljesítményükhöz viszonyított, 2008-ban mért átlagos 63%-ról időközben 88%-ra emelkedett.
„Európában egy elveszett generációt sem társadalmi, sem pedig gazdasági tekintetben nem engedhetünk meg magunknak. Az Európai Uniónak és tagállamainak különösen nagy erőfeszítéseket kell tennie a fiatalok esélyeinek folyamatos javítása érdekében“ – hívta fel a figyelmet a következményekre Aart De Geus, a Bertelsmann Stiftung vezetőségének elnöke.
