Nem szabadulunk meg a drágulástól

Noha a gazdasági növekedés a téli lassulást követően várhatóan ismét lendületet vesz, az energiaárak további emelkedése magasabb inflációs nyomást és fékeződő gazdasági növekedést okoz - közölte az Európai Bizottság a csütörtökön közzétett téli gazdasági előrejelzésében.

Az euróövezetben idén is 4,0 százalékos növekedés várható, ami 2023-ban 2,7 százalékra mérséklődik. Az EU egészének GDP-je 2021 harmadik negyedévében érte el a koronavírus világjárvány előtti szintet, 2022 végére várhatóan valamennyi tagállam túllépi ezt, amit a magas energiaárak és ellátási láncok folyamatos zavarai befolyásolhatnak.

A tavaly tavasszal indult és kora őszig töretlenül folytatódó erőteljes gazdasági fellendülés után a növekedési lendület az EU-ban a 2021 utolsó negyedévében 0,4 százalékra lassult az előző negyedévi 2,2 százalékról.

(Fotó: Pixabay)

Elmondta, a gazdasági növekedés alakulását továbbra is a világjárvány alakítja, a logisztikai és ellátási nehézségek, köztük a félvezetők és egyes fémáruk hiánya szintén nehezíti a termelést, legalább az idei év első felében. Kiemelte ugyanakkor: az előrejelzés azt feltételezi, hogy a koronavírus-fertőzés jelenlegi hullámának a gazdaságra gyakorolt nyomása rövid életű lesz. Az ellátási feltételek normalizálódásával és az inflációs nyomás mérséklődésével a gazdasági aktivitás várhatóan visszanyeri erejét. A folyamatosan javuló munkaerőpiac, a magas háztartási megtakarítások, a továbbra is kedvező finanszírozási feltételek, valamint a járvány utáni helyreállítást segítő uniós eszköz (RRF) teljes körű kiaknázása egy elhúzódó és erőteljes expanziós szakasz fenntartását szolgálja.

Az inflációs várakozások az őszi előrejelzéshez képest jelentősen felfelé módosulnak, ami a magas energiaárak hatásait, valamint az inflációs nyomás más árukategóriákra gyakorolt, ősz óta tartó erősödését is tükrözi. A tavaly negyedik negyedévi rekord magasságú 4,6 százalékos infláció után az előrejelzések szerint az euróövezet inflációja 2022 első negyedévében eléri a 4,8 százalékos csúcsot, és az év harmadik negyedévéig 3 százalék felett marad. Ahogy a kínálati korlátok és a magas energiaárak okozta nyomás enyhül, az infláció várhatóan 2,1 százalékra csökken az év utolsó negyedévében, mielőtt az Európai Központi Bank által meghatározott 2 százalékos célszám alá zuhan 2023-ban. Az euróövezet inflációja a 2021-es 2,6 százalékról (2,9 százalék az EU egészében) 2022-re 3,5 százalékra (3,9 százalék EU egészében) emelkedik, majd 2023-ban 1,7 százalékra (1,9 százalék EU egészében) csökken.

A növekedési és inflációs kilátások kockázatait jelentősen súlyosbítják a Kelet-Európában tapasztalt geopolitikai feszültségek - emelte ki.

Noha a világjárvány gazdasági tevékenységre gyakorolt hatása idővel gyengül, a még érvényes korlátozó intézkedések és a munkaerőhiány visszahúzhatja a gazdasági aktivitást, és a vártnál hosszabb ideig zavarhatja meg a kritikus ellátási láncok működését. A lakossági kereslet ugyanakkor a vártnál erőteljesebben nőhet, amint az a gazdaságok 2020-as újranyitásakor már tapasztalható volt, továbbá a helyreállítási eszköz által ösztönzött beruházások is erősebb lendületet adhatnak a gazdasági aktivitásnak - írták.

Az uniós jelentés szerint Magyarország gazdasága visszanyerte növekedési lendületét 2021 végén. Noha az ellátási lánc zavarai a feldolgozóiparban negatívan befolyásolták a GDP növekedését, az ipari termelés szeptember óta helyreállt. A magyar GDP a becslések szerint 6,5 százalékkal növekszik 2021-ben, noha a tavaly novemberi előrejelzés 7,4 százalékot jósolt. Az uniós szakértők úgy vélik, idén 5,4 százalékra lassul a magyar gazdaság növekedése, mivel a magas infláció aláássa a háztartások vásárlóerejét és csökkenti a fogyasztói bizalmat.

Jövő évre vonatkozóan az Európai Bizottság azt feltételezi, hogy a magyar gazdasági növekedés 3,2 százalékra lassul, miután a gazdasági aktivitás már az idén visszatér a koronavírus-járvány előtti szintre, és megszűnnek a pandémia miatt ideiglenesen bevezetett szakpolitikai támogatások.

A jelentésben az áll, hogy az infláció az elmúlt hónapokban magas maradt, decemberben 7,4 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest. A lakossági energia- és az üzemanyagárak szabályozása ugyan csökkentette a fogyasztói kiadásokat, de az alapinfláció tovább emelkedett. A magyar kormány döntése, hogy átmeneti árszabályozást vezet be néhány alapvető élelmiszerre vonatkozóan, a becslések szerint, 2022-ben 0,1 százalékkal csökkenti az inflációt - áll az előrejelzésben.

A prognózis szerint, a magyarországi infláció a tavalyi 5,2 százalékról idén 5,4 százalékra emelkedik, a magasabb termelési költségek és az erős fogyasztói kereslet miatt, míg jövőre 3,6 százakra mérséklődik, ahogy a költségsokk hatása enyhül.

(MTI)

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo