A jövő vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson több mint 21 ezren voksolhatnak Magyarország 147 külképviseletének egyikén. Az EU tagállamaiban eltérően szabályozzák, hogy szavazhatnak-e a hazai listákra a külföldön élő állampolgárok, s ha igen, ezt megtehetik-e a külképviseleteken.
Az Európai Parlament Kutatószolgálatának összesítése szerint az EU-ban összesen négyféle módon szavazhatnak azok, akik külföldön élnek: lehetőség van a levélben szavazásra, a külképviseleti voksolásra, az e-szavazásra és a megbízott útján történő szavazásra. A 27 tagállamból négy olyan ország (Csehország, Írország, Málta és Szlovákia) van, ahol nincs mód arra, hogy a szavazás napján külföldön tartózkodó állampolgár voksolhasson - derül ki az Európai Parlament Kutatószolgálatának összefoglalójából.
A nagykövetségen vagy konzulátuson történő szavazás lehetőségét 19 tagországban biztosítják: Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Dániában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Szlovéniában, Spanyolországban és Svédországban.
Tizennégy olyan ország van, ahol levélben lehet szavazni: Ausztriában, Belgiumban, Észtországban, Görögországban, Finnországban, Hollandiában, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Magyarországon, Németországban, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában. (Magyarországon a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok szavazhatnak levélben, a szavazás napján külföldön tartózkodó, magyarországi lakcímmel rendelkezők pedig a külképviseleteken).