A korrupció aláássa a jogállamiságot, megakadályozza az uniós polgári és alapvető jogok gyakorlását, visszaélésekhez vezet az uniós források felhasználása során, valamint torzítja a tisztességes versenyt a belső európai piacon. Az uniós polgárok elvárják, hogy az EU politikai befolyásával élve lépjen fel a korrupció ellen, mivel jelentős többségük úgy véli, hogy a tagországok nem rendelkeznek a megelőzéshez szükséges eszközökkel, ezért közösségi szintű programok szükségesek.
„Egy uniós szintű, átfogó korrupció ellenes stratégia elfogadását szorgalmazzuk, mivel a korrupció jelentős akadályát képezi az európai gazdaság fejlődésének" - mondta Jana Mittermaier a Transparency International brüsszeli európai uniós irodájának vezetője.
A nemzetközi szervezet ajánlásai a közszektor, a versenyszféra, az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés területeit érintették. A TI állásfoglalásában jelezte, hogy jelenleg is folyik az Európai Unió intézményeinek dokumentumaihoz való hozzáférésről szóló jogszabály felülvizsgálata és félő, hogy a módosítások szűkítenék nyilvánossági szabályokat. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyilvánosság jelenlegi szintje kevés ahhoz, hogy az európai döntéshozatali mechanizmusok jogtalan befolyásolását megakadályozza és az unió polgárai valóban rálássanak a nevükben meghozott döntések hátterére.
A TI a lobbiszabályozás kapcsán kiemelte, hogy az Európai Unió intézményeinek alkalmazottaira és az ott működő lobbistákra nem vonatkoznak kötelező nyilvánossági szabályok, ezért kötelező lobbi regisztráció bevezetését szorgalmazza. Emellett az összeférhetetlenség eseteinek szigorúbb szabályozása is indokolt, különös tekintettel az ún. forgóajtó jelenségre, amely az üzleti szektor és a közszektor között történő munkahelyváltásokra vonatkozik. A szervezet uniós fellépést vár a pártfinanszírozás és a közérdekű bejelentők védelme területén is.
Az Erős Európa feltétele egy jól működő belső piac, ezért a javaslatcsomag kitér az üzleti szektor szabályozásával kapcsolatos elvárásokra. A TI problémaként jelöli meg a hazai és uniós közbeszerzésekben megjelenő korrupciós jelenségeket és a vonatkozó irányelvek felülvizsgálatát javasolja. Az off-shore vállalatokkal való visszaélések megakadályozására pedig a szoros tagállami együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
„A soros uniós elnökség egyrészt lehetőséget kínál arra, hogy az EU és a tagállamok bátrabb és erőteljesebb együttműködés keretében lépjenek fel a korrupció ellen, másrészt a nemzetközi figyelem a szükséges hazai intézkedéseket is kikényszerítheti." - tette hozzá Földes Ádám a szervezet magyarországi tagozatának új igazgatója.