A kiskereskedelmet érintő tavaly év eleji borúlátás indokoltnak bizonyult, mert elmaradt ugyan a napi fogyasztási cikkek piacának év elején jósolt drasztikus visszaesése, viszont a háztartások FMCG vásárlásainak növekedési üteme az éves szinten mért 8 százalékos inflációs ráta alatt maradt, ezzel a költések dinamikájában relatív csökkenést eredményezve. A 2008-ra prognosztizált gyorsuló gazdasági növekedés, valamint a becslések szerint 5 százalékra mérséklődő infláció azt vetíti előre, hogy 2008 második félévében a hazai kiskereskedelemben újra élénkülés várható.
A hipermarketek tovább erősödtek
A modern kereskedelmi csatornák 2007 során tovább erősödtek és immáron a hazai napi fogyasztási cikk forgalom több mint kétharmadát adják. (A folyamat nem újkeletű...) Közülük is elsősorban a hipermarket és a diszkont csatorna forgalomalapú piaci részesedése emelkedett jelentősen, míg a hagyományos értékesítési csatornáknak számító független, illetve láncba szerveződött kisboltok együttes részesedése - az előző évek tendenciájának megfelelően - újra csökkent. A hipermarketek és a diszkontok együttesen a háztartások napi fogyasztási cikk vásárlásainak 43 százalékát adták 2007-ben szemben az előző év azonos időszakában mért 41 százalékkal. A kisboltok együttes fogalma ezzel szemben 29 százalékra apadt 2007-ben, mely csökkenés strukturális okokkal magyarázható: a kisboltok - egyebek mellett - versenyhátrányba kerültek a globális beszerzést folytató üzletláncokkal szemben az ár-árukészlet, csakúgy, mint az infrastruktúra terén (pl. parkoló hiánya). A csatorna piaci lehetőségeinek beszűkülését előidéző okok között érdemes továbbá megemlíteni a költségigényes marketingtevékenység korlátozott lehetőségeit. Évek óta tartó tendencia, hogy a nagyobb üzletláncok válnak a heti nagybevásárlások helyszínévé, ezzel együtt a kisboltokban történő vásárlás a napi szinten szükséges termékek beszerzése felé tolódik el.
Kisboltban kis vásárlás
Jól tükrözi ezt a tendenciát az is, hogy az egy vásárlás alkalmával elköltött pénzösszeg a kisboltok esetében - az elmúlt két év eredményei alapján - lényegesen alacsonyabb, mint a modern kereskedelmi csatornákban. Míg 2007-ben a kiskereskedelmi láncokhoz tartozó üzletekben egy vásárlás alkalmával átlagosan 1322 forintot hagytak a háztartások a kasszánál, a független kisboltokban ez 1042 forint volt szemben a hipermarketekben mért 4216 forinttal és a diszkont üzletekben jellemző 2244 forinttal.
A privát vásárlások számát tekintve 2007 során megtorpant az autós vásárlások súlyának emelkedő trendje, ami annak is köszönhető, hogy a jelentős számú boltnyitás miatt egyre több kiskereskedelmi üzlet került gyalogosan is elérhető közelségbe. (Sok kisebb összegű vásárlás amúgy is autó nélkül történik...) Mindazonáltal az autós vásárlások esetében jóval magasabb az egy vásárlás alkalmával elköltött összeg: míg a vásárlások számának csupán 21 százalékát adták az autós beszerzések, addig a háztartások által elköltött összeg alapján fajlagosan jóval nagyobb részarányt, 42 százalékot képviselnek. Ezek a vásárlások - a vásárlás jellegéből adódóan - különösen nagy súllyal bírnak a C&C csatornában, ahol 2007-ben az összes beszerzés 93 százalékát autóval intézték a vásárlók. Hasonlóan magas arányuk a hipermarketekben (2007-ben 76 százalék), illetve a diszkontokban (2007-ben 47 százalék).
Minden hatodik forintot bankkártyával
A kártyás fizetések aránya évek óta fokozatosan nő és jellemző módon a nagyobb összegű vásárlásokat fizetik a háztartások ilyen módon. 2007-ben 6 százalékra emelkedett a kártyás fizetések aránya (szemben a négy évvel korábbi 2 százalékos aránnyal). Az értékforgalom alapján ugyanez az arány 15 százalékra nőtt 2007-ben. A hipermarketekben a privát vásárlások összegének 32 százalékát kártyával egyenlítették ki a háztartások, míg a C&C csatornában ugyanez az arány 32 százalék volt. Legalacsonyabb a kártyahasználat jelentősége a kisboltokban, mind a lánchoz tartozó kis üzletek mind pedig a független kisboltok esetében a forgalom kevesebb mint 2 százaléka származik bankkártyás fizetésekből.
