„A telefon elvétele nem fog varázsszóra eredményt hozni: a figyelem nő, de a motivációt a pedagógusnak kell támogatnia. A passzivitás tehát akár más okokra is visszavezethető” – tette hozzá a Jójegy társalapítója.
Nem a közösségimédia-felületek hiányoznak leginkább a diákoknak
A diákok több mint fele (54 százaléka) visszaengedné a mobiltelefont az iskolákba, de a válaszok mögött nem a közösségimédia-felületek vagy a játékok iránti vágy húzódott. A leggyakoribb indokok 17 százalékkal a „biztonsági lánc” (pl. szülők elérhetősége), 15 százalékkal a „digitális svájci bicska” (pl. Kréta, órarend, buszmenetrend), valamint 8 százalékkal a szünetekben történő zenehallgatás voltak.
„Volt, aki azt nyilatkozta: »Nem lógni akarok, csak tudni, hogy elérhető vagyok, ha baj van«” – hangsúlyozta Mester Márk.
A tanárok háromnegyede bevonná a diákokat is a szabályok kialakításába
A pedagógusok is elmondták véleményüket a mobiltilalomról. Közülük 79,3 százalékuk jogosnak tartotta a telefonhasználat korlátozását, ami erős szakmai konszenzust jelez a rendelet mellett. A tanárok 47,9 százaléka szerint a telefonok elvétele erősebb órai figyelmet hozott a diákoknál, 34 százalékuk tapasztalt növekedést az órai aktivitásban, sőt a fegyelmezési esetek száma is csökkent 46,8 százalékuk szerint. A tanárok szerint is látványos a közösségi élet újjáéledése: a pedagógusok 82,2 százaléka szerint a diákok többet beszélgetnek, a folyosók visszakapták régi látképüket, ismét nem a telefonokat bújó fiatalok látványa fogadja őket. A kutatás azonban rámutatott egy látványos generációs törésvonalra is.
