Mivel kevesebb gyermek születik, annál nagyobb az aggodalom, hogy hamarosan „túl kevés” lesz a népesség a gazdaság fenntartásához.
A Statista becsült adatai szerint a tajvani termékenységi rátát 1,11 gyermek/nőre becsülik, ami a legalacsonyabb a világon. A rangsorban Európa vezet nyolc országgal, Ázsia hat országgal, Észak-Amerika öt országgal, Afrika pedig eggyel követi.
Európa a világ egyetlen olyan régiója is, ahol várhatóan rövid távon (2022 és 2050 között) összességében csökken a népesség, 7 százalékos visszaeséssel.
Ezzel szemben más régiókban – köztük Közép-, Dél- és Délkelet-Ázsiában, Latin-Amerikában és a Karib-térségben, valamint Észak-Amerikában – várhatóan tovább növekszik a populáció, ami 2100 előtt éri el a csúcspontját.
Az alacsony termékenységi rátával rendelkező országok intézkedéseket hoztak a gazdaságukra gyakorolt esetleges hatások enyhítésére.
Dél-Korea például elkezdte megengedni a családoknak, hogy külföldi dadusokat alkalmazzanak a magasabb születési arányok ösztönzése érdekében.
Eközben Japán évente 3,6 billió jent (22,3 milliárd USD) különített el a negatív népességi tendencia megfordítására.
A termékenységi ráta
A termékenységi ráta azt jelenti, hogy egy szülőképes korú nő átlagosan hány gyermeke születik egy adott országban. Általában a 15 és 45 év közötti nőket tekintik fogamzóképes korukban járó nőknek.
Az egy nőre jutó 2,1 gyermek termékenységi ráta az, amelyet „helyettesítési aránynak” neveznek, ami stabilan tartja a populációt azáltal, hogy mindkét szülőt lecseréli, és figyelembe veszi a csecsemőhalandóságot. Feltételezve, hogy nincs migráció, és stabil a halálozási arány.
