A Nemzetközi Bíróság alapokmányának 63. cikke szerinti beavatkozási nyilatkozatot Románia hágai nagykövetsége nyújtotta be, az eljárásban pedig Bogdan Aurescu külügyminiszter fogja Romániát képviselni.
A MAE közleménye felidézte: Aurescu az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának tagja, a Bukaresti Egyetem jogi karának nemzetközi jogot oktató professzora, aki korábban is képviselte már Romániát az ICJ előtt a 2009-ben lezárult fekete-tengeri román-ukrán határvitában.
Románia azért lépett be az Ukrajna és Oroszország közötti eljárásba, mert meggyőződése, hogy a nemzetközi jognak és igazságszolgáltatásnak - kiemelten az ENSZ legfőbb igazságszolgáltatási szervének, a Nemzetközi Bíróságnak - alapvető szerepet kell játszania a béke fenntartásában és helyreállításában.
A MAE felidézte, hogy az ukrán külügyminiszter április 22-i bukaresti látogatása során arra kérte Aurescut, hogy Bukarest csatlakozzon az Ukrajna által Oroszország ellen kezdeményezett eljáráshoz.
Ukrajna február 26-án benyújtott kérelmében arra hivatkozott, hogy az Oroszországi Föderáció hamis vádak alapján katonai inváziót folytat Ukrajna ellen, amivel szerinte súlyosan és széles körűen megsérti az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot.
Eddig Litvánia, Lettország, Új-Zéland, az Egyesült Királyság, Németország, az Egyesült Államok és Svédország jelezte, hogy beavatkozott az eljárásba - mutat rá a román külügyminisztérium.
A MAE háttérinformációi szerint, ha egy eljárásban értelmezési vita van a peres felek között egy olyan nemzetközi egyezményről, amelyben más országok is érintettek, az ICJ értesíti az adott egyezmény aláíróit, hogy beavatkozhatnak az eljárásba, és kifejthetik álláspontjukat a vitatott előírások értelmezéséről. Ezzel a lehetőséggel élt Románia, amely 1950-ben ratifikálta a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló ENSZ-egyezményt. (MTI)
