A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke arra a riporteri kérdésre, hogy nem húzná-e ki az ügy "méregfogát" egy ilyen kezdeményezés, azt felelte: akinek az a fő problémája, hogy a médiatanács tagjait milyen módon választották meg, az valójában a demokrácia létét kérdőjelezi meg. "Azt kérdőjelezi meg, hogy lehetséges-e, hogy kétharmaddal nyerjen egy politikai erő, és ő döntsön el kérdéseket" - tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy a kormány állítólag hajlana egy ilyen lépésre, Szalai Annamária úgy reagált: nem hallott ilyesmiről, de erről nem őt, hanem a kormányt kellene megkérdezni.

A riporter felvetésére, hogy a kétharmados többség "befogadhatta volna" a többi párt jelöltjeit is, Szalai Annamária azt felelte: "igen, de megteheti az ellenkezőjét is". Megteheti azt is, hogy a médiánál sokkal fontosabb területeken egyetlen személyt nevez ki egy terület élére - mondta. Példaként említette, hogy korábban egy ágazati miniszter nevezte ki a hírközlési tanács tagjait, amely testület Szalai Annamária szerint "sokkal súlyosabb kérdésekben döntött", mint a jelenlegi médiatanács. Akkor ez semmilyen problémát nem okozott - hívta fel a figyelmet.

A médiatanács elnöke hangsúlyozta: bízik abban, hogy bölcs döntéseket fognak hozni a jövőben, és a munkájuk alapján ítélik meg őket. "Nem állítom, hogy én is mindig jó döntést hoztam az elmúlt hét évben, de minden döntésem következményét emelt fővel vállalom" - mondta Szalai Annamária, hozzátéve: ez eddig is így volt, és ezután is így lesz.

A függetlenséget nem kérdőjelezhetik meg

A Népszabadság csütörtöki számában írta: "vannak olyan vélemények a legnagyobb kormánypárton belül, hogy a további támadásokat elkerülendő változtatni lehetne a médiatanács összetételén is". Annak, hogy ellenzéki pártok által jelölt személyeket is beválasszanak a médiatanácsba, a Népszabadság szerint két lehetséges módja van. Az egyik, hogy a jelenlegi testületből mondatnának le tagot (tagokat), hogy helyükre újakat válasszanak, a másik, hogy ellenzéki delegáltakkal egészítenék ki a jelenleg ötfős testületet.

A cikkben emlékeztettek: európai szinten is számos bírálat érte az új médiaszabályozást amiatt, hogy a kétharmados kormánypárti többség csak a Fidesz által jelölt tagokat választotta be a médiatanácsba. Korábban Neelie Kroes médiaügyekért is felelős EU-biztos is kétségeit fejezte ki a médiatestület függetlenségét illetően. "Ezen aggályát azonban nem vehette bele a vizsgálatba" - emlékeztetett a Népszabadság.

A bizottság ugyanis nem tud olyan EU-előírásra hivatkozni, amely alapján megkérdőjelezhetné a hazai szabályozást, mivel az uniós irányelvek csupán a médiahatóság függetlenségének követelményét fogalmazzák meg, de nem sorolják fel e függetlenség kritériumait - írták a cikkben.