A hosszú múltra visszatekintő londoni francia közösség tagjai korábban a South Kensington-i nagykövetség környékén futó utcákon "tömörültek", ahol kifogástalan toalettben feszítő anyukák válogattak a francia könyvesboltok, pékségek és járdaszéli kávézók kínálatából, miután beadták gyermekeiket az elit Charles de Gaulle francia gimnáziumba. Ma már azonban szinte minden utcasarkon "találni" franciákat, akiknek a száma folyamatosan növekszik.
(Az Európai Unió 15 országára kiterjedő felmérése szerint a bevándorlók, függetlenül attól, hogy milyen régóta élnek választott hazájukban, negatívabban értékelik élethelyzetüket, mint azok, akik helyben születtek.)
A brit főváros francia konzulátusa szerint nagyjából 300-400 ezer francia állampolgár él Londonban, és közülük sokan ma már a főváros "kreatív központjának" számító East Endet tekintik az otthonuknak. A londoni francia lakosság nagy része a kreatív iparban dolgozik: illusztrátorok, divatreklámokkal foglalkozó ügynökségi munkatársak vagy éppen újságírók - olvasható a BBC brit közszolgálati tartalomszolgáltató internetes oldalán.
Akad köztük, aki a francia bürokráciától való szabadulás miatt élvezi leginkább a londoni létet, míg mások szerint a brit vállalatok jobban fel vannak készülve a fiatal munkaerő foglalkoztatásra, mivel az erre vonatkozó szerződési feltételek jóval egyszerűbbek, mint Franciaországban. A fiatalok többségének leginkább a londoni ingatlanpiaccal akadnak gondjai: a brit fővárosban található lakások bérleti díjai ugyanis kétszer magasabbak, mint odahaza.
A franciák a 17. században érkeztek először tömegesen a brit főváros szállás és élelem szempontjából is jelentősen olcsóbb keleti negyedébe. A hitük miatt hazájukban éveken át üldözött hugenottáknak II. Károly angol király (1630-1685) kínált itt menedéket. A térségben ma is sok francia utcanév őrzi az emléküket. A hugenották tehetséges mesteremberek voltak, ezért a helyiek közül sokan attól féltek, hogy elveszik a munkát a londoniak elől.
Az állásokért ma is intenzív harc folyik, elsősorban a fiatalok között, ráadásul a csatornán túlról érkező munkaerőt sokszor nem fogadják tárt karokkal a szigetországban. A francia konzulátus megbízásából a közelmúltban készített jelentés azoknak a fiatal francia állampolgároknak a sorsára koncentrál, akik egyirányú jeggyel a zsebükben érkeztek a brit fővárosba, és sokszor meglehetősen kilátástalan helyzetben találják magukat.
A Charles Peguy Központ nevű jótékonysági szervezet az újonnan érkezőknek segít munkát és szállást találni. "Sok francia úgy gondolja, hogy a nyári olimpiai játékok miatt új munkalehetőségekre van kilátás a fővárosban, ez azonban nem így van" - mondta a szervezet egyik tanácsadója. Szerinte vannak közöttük olyanok, akik családi problémáik, az oktatási nehézségek vagy a rossz életkörülmények elől menekülnek el Franciaországból.
