Az uniós országok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve a magyar diplomácia irányítója elmondta: válságkezelési koncepciótervezet készült, amit a miniszterek megvitatnak. Ennek - tette hozzá - két eleme van: a humanitárius segítségnyújtás, valamint a fegyverembargó betartásának tengeri ellenőrzése. "
Az biztos, hogy az EU közvetlenül katonai műveletekben részt venni nem fog. De a tengeri ellenőrzésben, ha ezt a tagállamok úgy ítélik meg, részt tud venni" - mondta. Martonyi reményének adott hangot, hogy a folyamatban levő katonai akció sikeres lesz. Megerősítette, hogy Magyarország ezt az akciót "politikailag teljes mértékben támogatja".
Török vétó
A NATO-nagykövetek vasárnap késő este jóváhagyták azt a műveleti tervet, amelynek keretében az észak-atlanti szövetség segíti a Líbiát sújtó, az ENSZ által elrendelt fegyverembargó érvényesítését. Az Észak-atlanti Tanács ülése után névtelenül nyilatkozó tisztségviselők elmondták: nem sikerült viszont dűlőre jutni arról, hogy a szövetség miképpen lépjen fel Líbiával kapcsolatban annak a biztonsági tanácsi határozatnak az érvényesítésében, amely repülési tilalmat rendelt el az észak-afrikai ország légterében, illetve kimondta, hogy minden lehetséges eszközt igénybe kell venni a líbiai polgári lakosság megvédésére.
A repüléstilalmi zóna ügyében Törökország akadályozta meg a politikai megállapodást. Ankara ellenzi a líbiai beavatkozást, és azt követelte partnereitől, hogy vizsgálják felül a NATO esetleges szerepvállalására vonatkozó elképzeléseket. Ezt azzal indokolta, hogy a nyugati országok koalíciója által szombaton megindított katonai támadások megváltoztatták a helyzetet, s a csapások civilek halálához vezetnek.
Ki, hogyan vesz részt az akcióban?
A 28 tagország brüsszeli NATO-nagykövetei hétfőn ismét összeülnek, hogy megállapodjanak a műveleti terv gyakorlati megvalósításának kérdésiről. Korábban jól tájékozott források azt közölték, hogy a NATO tengeri blokádot létesít Líbia körül. Az elsődlegesen öt országból - Nagy-Britannia, Franciaország, az Egyesült Államok, Kanada és Olaszország - álló nemzetközi katonai koalícióhoz már más országok is csatlakoztak. Így például Dánia négy F-16-os vadászbombázóval vasárnap már részt is vett líbiai bevetéseken.
Az első csapásokat francia, brit és amerikai repülők, hadihajók és tengeralattjárók hajtották végre szombaton. Vasárnap már négy olasz vadászbombázó (Tornadók) is sikeres küldetést hajtott végre, míg Kanada F-18-asai keddtől lesznek bevethetőek a szicíliai Trapani támaszpontjáról. Belgium hat F-16-os gépe hétfőtől vesz részt a légicsapásokban. A görög védelmi minisztérium közölte, hogy három támaszpontját tudja felajánlani a szövetséges erőknek a líbiai akciók végrehajtásához, de vadászgépeket nem ajánl fel. A krétai bázisra hétfőn kell megérkeznie hat katari Mirage gépnek.
Sali Berisha albán miniszterelnök vasárnap közölte, hogy országa kész minden "szükséges létesítményt" a nemzetközi koalíció rendelkezésére bocsátani. Berisha üdvözölte a Líbia elleni katonai műveletek megindítását, csakúgy mint Hashim Thaci koszovói miniszterelnök és Mario Dragun horvát külügyi szóvivő.
Traian Basescu román államfő vasárnap a román közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Bukarest tiszteletben tartja a Líbiáról szóló BT-határozatokat, és várja a NATO döntését. Hozzátette, hogy a NATO-tag Románia a katonai beavatkozásban nem képes részt venni, de támogatni tud egy humanitárius műveletet.