Volt még egy ellenérv, miszerint a magyar hagyományoknak sem felel meg az aktív eutanázia engedélyezése. Ehhez képest még ma is élnek szemtanuk, akik emlékeznek arra a nemzeti szokásra, hogy Erdélyben, ha egy idős ember úgy érezte már nem tud hasznára lenni a közösségnek, csak kárára, akkor felment a „büdösbe”. A torjai Büdös-barlang egy természetes mofetta a Büdös-hegy déli oldalában, Délkelet-Erdélyben. Egy kénbánya elhagyott tárnája ez, amelyben az ott található gázok 95 százaléka halálos széndioxidot tartalmaz. Persze az egy más világ volt, akkor még a nemzetben erősebb volt a közösségtudat, mint a ma mindent elborító individualizmus, amelyben hajánál fogva előrángatott érvek sokasága kerül elő.

Karsai Dániel küzdelme heroikusnak tűnik. Egy olyan országban próbál aktív eutanáziáért harcolni, ahol még a törvényes passzív eutanázia sem működik, mert az urak megfeledkeztek a törvényhez illeszkedő végrehajtási szabályokat alkotni. Rengeteg érvük lesz még, hogy mit miért nem lehet, miért nem szabad. Így egyelőre csak egy magyar közmondással vigasztalhatjuk magunkat, miszerint nincs lehetetlen, csak tehetetlen.