A törvény tiltja, hogy a kereskedők tisztességtelen gyakorlatot folytassanak. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha a kereskedő kommunikációja, az áru értékesítésével, a reklám és marketingtevékenységével kapcsolatos magatartása nem felel meg a szakmai gondosság követelményének, és ezzel torzítja a vásárlóhoz eljutó információkat, ezzel pedig a termékkel kapcsolatban olyan döntés meghozatalára késztetheti, amit egyébként nem tett volna meg (pl. egy igen kedvezőnek hirdetett ár miatt vásárolja meg a terméket).
Számtalan módon megvalósulhat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Ilyen lehet például minden olyan valótlan vagy megtévesztő módon közölt információ, ami az áru származási helyére, eredetére, valamely célra való alkalmasságára, a használatától várható eredményekre, előnyeire, kockázataira, egészségre gyakorolt hatásaira vonatkozik.
Előfordul az is, hogy egy-egy kereskedő úgy hirdet egy terméket, hogy az nála jelentős árengedménnyel kapható. Esetleg még azt is közli, hogy mi volt az a magasabb ár, amelyről a terméket „leárazta”, miközben semmilyen valódi engedményt nem tesz. Ez tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet.
Fontos, hogy tisztességtelen kereskedelmi magatartás, ha a kereskedő az áru árára, az ár megállapításának módjára, különleges árkedvezmény vagy árelőny meglétére vonatkozóan valótlan információt közöl vagy valamely információt megtévesztése alkalmas módon közöl. Ha tehát a kerekedő például akciós áron hirdet egy olyan terméket, amely máshol árengedmény nélkül is jelentősen olcsóbban megvehető, az felveti a tisztességtelen kereskedés lehetőségét. Szintén ehhez vezet az is, ha az általa megjelenített „rendes” ár, amelyről a terméket leárazta nem valós. Ez is megtévesztő, hiszen valójában nincs kedvezmény, voltaképpen a normál árat hirdeti akciósként.
Mindenképpen javasolt az, hogy mielőtt egy terméket megvásárolunk, nézzünk utána, hogy ugyanaz a termék másik kereskedőnél milyen áron kapható, és ne higgyünk feltétlenül az akciósként hirdetett áraknak.
Mit tehet a fogyasztó?
Ha interneten vásároltunk olyan terméket, amelyről utóbb kiderül, hogy megtévesztő áron vettük, és máshol sokkal olcsóbb lett volna, akkor a legegyszerűbb, ha elállunk a szerződéstől. Ezt a termék átvételétől számított 14 napon belül indokolás nélkül megtehetjük. Ez esetben vissza kell küldeni a terméket a kereskedőnek, aki köteles a vételárat visszatéríteni. Egyes termékekre nem vonatkozik e szabály, így például a gyorsan romló árukra, a szoftverekre, hangfelvételekre, ha csomagolásukat már felbontották.
Nem internetes vásárlás esetén az elállási jog automatikusan nem illeti meg a vásárlót, azaz a kereskedő nem köteles visszatéríteni a vételárat. Ennek ellenére érdemes a panaszt jelezni a kereskedőnek. Ha nem sikerül megállapodásra jutni, és a kereskedő egyértelműen megtévesztett minket az áru valódi ára, értéke tekintetében, akkor e szerződés érvénytelensége alapján lehet a vételárat visszakövetelni. A tisztességtelen kereskedelmi tevékenység ellenőrzésével a fogyasztóvédelmi hatóság foglalkozik, ahova ilyen probléma esetén szintén lehet fordulni.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
