Akik mégis teszteket vásárolnak, gyakran csak az árra koncentrálnak és így az olcsóbb, de nagyfokú pontatlansággal működő gyorstesztek mellett döntenek, melyek darabja alig egy-két ezer forinttal kerül csak kevesebbe a közel 100 százalékban megbízható laboratóriumi vizsgálatoknál. A Synlab visszatérési protokollt dolgozott ki a vállalkozások számára, mely segítségével gyorsan és biztonságosan felmérhető, hogy az egyes munkavállalói csoportok számára milyen típusú vizsgálatokat érdemes végezni, és mennyit kell költeni egy cégnek a tesztelésre.

Tapasztalt-e koronavírus fertőzésre gyanús tüneteket az elmúlt két hétben? Volt-e a környezetében olyan, akinek pozitív lett a koronavírus tesztje? – már ehhez hasonló egyszerű kérdéssekkel is szűkíthetővé válhat azoknak az alkalmazottaknak a köre, akiknek szükségük lehet koronavírustesztre a munkába való visszatérés előtt. Az ország legnagyobb magánlaborja nemzetközi szinten dolgozott ki speciális protokollt a vállalkozásoknak, amellyel szerintük minden felelős döntéshozó elkerülheti az olyan tragédiákat, amely a napokban Oroszlányban is történt.

Fontos a visszatérési protokoll

A szakértői konszenzuson alapuló visszatérési protokoll több, egymásra épülő elemből áll, melynek első lépése egy kérdőív, ennek kitöltését minden alkalmazott számára érdemes kötelezővé tenni. A kérdőív eredményét felhasználva, továbbá figyelembe véve az adott munkavállaló vállalaton belül betöltött szerepét, lehet továbblépni a tesztelési algoritmusra, melyben megfelelő logikai láncba kapcsolva, egymásra épülve következnek a laboratóriumi vizsgálatok. A protokoll részét képezi az edukáció és a minőségellenőrzés is, továbbá kiegészíthető olyan elemekkel, aminek köszönhetően a munkavállalói biztonság tovább fokozható.

„Az utóbbi néhány hétben több pozitív gyorsteszt eredményét kellett ellenőriznünk, melyek legnagyobb részéről kiderült, hogy álpozitív. Ezek nemcsak anyagi veszteséget jelentenek a páciens számára: az egyik ilyen teszt egy súlyos vesebeteghez tartozott, aki a kapott eredmény miatt napokig halálfélelemben élt. Egy másik álpozitív gyorstesztnek köszönhetően egy kétgyerekes édesanya a pünkösdi hétvégét töltötte a családjától távol” – meséli Póda Tamás, a Synlab kereskedelmi és marketingigazgatója.

A szakértő azt tanácsolja, hogy ne válasszunk olyan tesztet, amelynél nem áll rendelkezésre írásos dokumentáció annak érzékenységéről és pontosságáról, és nem igazolta azt a vizsgálatban jártas laboratórium! Az automatizált laboratóriumi tesztek az esetek legnagyobb részében nagyságrendekkel megbízhatóbb eredményt adnak, mint a gyorstesztek. Az ujjbegyből vett vérminta lényegesen pontatlanabb eredményhez vezethet, mint a karvénából történő mintavétel. A gyorstesztek egyetlen előnye a gyorsaság, amiért sajnos sokat hajlandóak feláldozni a megbízhatóságot.

„A gyorsteszteket a terhességi tesztekhez lehet hasonlítani, amiből a hölgyek akár 2-3 különböző fajtát is kipróbálnak, azok eltérő érzékenysége miatt. Ugyanakkor az is általánosan elfogadott tény, hogy a terhességi teszt eredménye önmagában soha nem ér fel egy laboratóriumi és egyéb diagnosztikai vizsgálatokra alapozott nőgyógyászati véleménnyel. Ugyanez a helyzet a koronavírus gyorstesztek esetében is – ahelyett, hogy 2-3 teszttel próbálnánk meg valamilyen igen/nem megállapításra jutni sok pénzért, jobb, ha egyszer végeztetjük azt el valóban megbízható módszert alkalmazó szolgáltatóval. Ráadásul a terhességi tesztek technológiai háttere is kiforrottabb, hiszen azok fejlesztése már évtizedekkel ezelőtt elkezdődött (első gyorsteszt megjelenése 1976)” – tette hozzá Póda Tamás.

A labordiagnosztikai szolgáltató által nemzetközi szinten kidolgozott protokoll szerint egy vállalkozás esetében a munkatársak és a termelés biztonságát a havi két tesztelés biztosítja. A tesztelési útmutató három megoldást is javasol: az úgynevezett aranystandard, alap szintű és ultraszenzitív forgatókönyv alapján a cégvezetők kiválaszthatják, hogy melyik protokoll számukra a legbiztonságosabb.