A friss koronavírus-adatok szerint tombol a második hullám Magyarországon, ismét rekordközeli számban találtak új fertőzöttet az elmúlt 24 órában. Az esetszámok mostani felfutását gyakran kötik össze azzal, hogy a magyar hatóságok nagyobb számban kezdtek el teszteket végezni, így több fertőzöttre - akár tünetmentesre - derül fény. Tény, az elmúlt időszakban kezdett felfutni az elvégzett mintavételek száma, olyannyira, hogy

az elmúlt 24 órában rekordszámú tesztelésre került sor Magyarországon, 9765 mintavételt végeztek el. Ezzel megdőlt a legutóbbi csúcs, mely az első, tavaszi hullám idején állt fel: május 22-én 8290-et végeztek.

Az az állítás viszont részben igazolható, hogy a több teszt eredményezi a magasabb napi esetszámot - más is van a háttérben. Ha ugyanis az új azonosított fertőzöttek számát elosztjuk az egy nap alatt elvégzett mintavételekével, vagyis egyszerűbben megfogalmazva, megnézzük milyen arányban születnek pozitív eredmények a tesztelések végén, az látható, hogy ez egyáltalán nem ad kiugró értéket.

Az első hullám idején 3-7 százalék közötti volt a napi pozitív tesztek aránya, a rekord április 10-én volt, 9,9 százalék, előtte március 17-e hozott kiemelkedő arányt, 9,4 százalékot. Az elmúlt időszak felfutó napi esetszámai mellett a pozitív tesztek aránya ezúttal is 4-7 százalék között mozog napi szinten.

Vagyis bár számát tekintve felfutottak a mintavételek Magyarországon, arányaiban pont annyi fertőzöttre derül fény most, mint a tavaszi első hullám idején. A mostani hullám pedig jellegéből fakadóan is más, mint a tavaszi, mivel akkor főként egy szűk körben, az idősebb korosztályban terjedt a vírus, most pedig a fertőzöttek átlagéletkora 26 évre csökkent. Vagyis ez a differencia, a korosztály eltérő életformájából akadóan is szükség van több teszt elvégzésére a kontaktkutatások során. Ők sokkal több emberrel érintkeznek, mint az első hullám idején az idősotthonokban élők, vagy a kórházban járt személyek - a hírek szerint ugyanis ezen helyszínekkel kerültek kapcsolatba főként a fertőzöttek.