Ha egy kft.-nek csak az egyik házastárs a tagja, és tagsági jogviszonya a házasságkötést előtt keletkezett, akkor az üzletrész - amely a társaságban a tag jogait és az őt megillető kft.-vagyonhányadot testesíti meg - a házastárs különvagyona marad. Azonban a házassági életközösség alatt az üzletrészre jutó osztalék - a különvagyon haszna - a közös vagyonba tartozik.
Így a felvett osztalékból vásárolt ingatlanon a házastársak közös tulajdont szereznek függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásban csak a kft.-tag házastárs szerepel tulajdonosként. Az egyik házastárs szülőjétől kapott jelentős mértékű ajándék viszont a megajándékozott különvagyonába tartozik, ezért az ajándék pénzösszeg felhasználásával is megvásárolt ingatlan az ajándék pénzösszegnek megfelelő arányú tulajdoni illetősége a megajándékozott házastárs különvagyonát képezi.
A jogeset
A peres felek 1991 végén ismerkedtek meg, 1992 decemberében élettársi kapcsolatot létesítettek, 1996 nyarán házasságot kötöttek, és az életközösségük 2006 májusáig fennállt. A férj már az életközösség létrejötte előtt tagja volt egy nyereségesen működő kft.-nek, s vállalkozásából 1993 kivételével minden évben osztalékot vett fel. 1993 januárjában kamatmentes kölcsönt adott a testvérének, aki azt két részletben, 1996-ban és 1999-ben fizette vissza. 2002 nyarán pedig 10 millió forintot kapott ajándékba az édesanyjától. Ezekből a pénzekből 2002 őszén megvásárolt egy budai építési telket, amely az ingatlan-nyilvántartásban kizárólag az ő nevére került. Az ingatlanon építkezésbe kezdett, és a családi ház fel is épült a házassági életközösség megszűnése előtt.
A házassági életközösség megszűnését követően a férj a tulajdonaként nyilvántartott ingatlanra ajándékozási szerződést kötött a korábbi házasságából származó gyermekeivel arról, hogy egyenlő 1/2-1/2 arányban megszerezték az ingatlan tulajdonjogát az ő holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten.
A házassági életközösség megszakadása után a feleség a házasság felbontása és a házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perben a családjogi törvény (Csjt.) alapján tulajdoni igényt tartott az ingatlan 1/2 részére tehermentesen, házastársi közös szerzés jogcímén. Arra hivatkozott, hogy az ingatlant a férj a házassági életközösség fennállása alatt vásárolta, ezért az a vagyonközösséghez tartozik, ebből következően a férje és a gyermekei között létrejött ajándékozási szerződés vele szemben hatálytalan. A perben arról nem tudott nyilatkozni, hogy az ingatlan vásárlása és az építkezés finanszírozása milyen eredetű pénzből és mekkora összegben történt, és arról sem, hogy a férj a kft.-től milyen összegű nyereséget vett fel. Az építkezésben ő maga fizikailag sem tudott részt venni.
A férj nem ismerte el feleségének az ingatlanra vonatkozó tulajdoni igényét. Arra hivatkozott, hogy teljes egészében a különvagyonából vásárolta a telket, és építette fel a családi házat, ezért az ingatlan nem került a házastársi közös vagyonba, így a felesége nem hivatkozhat a gyermekekkel kötött ajándékozási szerződés vele szembeni hatálytalanságára sem. A perben igazolta, hogy a kft.-től 2003-ban, 2004-ben és 2005-ben milyen összegű osztalékot vett fel, és bizonyította, hogy ezeket az összegeket, a testvérétől visszakapott kölcsönt és az édesanyjától ajándékba kapott összeget teljes egészében az ingatlanra fordította.
A teljes cikk a Piac és Profit Magazin júniusi számában olvasható.