Öregkori megélhetés a gondolkodásunkban
A válaszokból kiderült, hogy a 60 évnél fiatalabb felnőtt népesség közel fele gondolkodott már el azon, hogy nyugdíjas korában miből fog megélni, de csak egyharmaduk készül valóban az öregkorára (1. ábra), közülük egyébként legtöbben biztosítás alapú öngondoskodási formát választottak (2. ábra). A teljes népesség 12 százalékát teszik ki azok, akik önkéntes magánnyugdíj-pénztári tagsággal, vagy életbiztosítás megkötésével tudatosan készülnek a nyugdíjaskorra. Ennél persze jóval többen vesznek részt az öngondoskodási formákban, de nem feltétlenül a nyugdíjas éveikre gondolva.
Az életkor előrehaladtával javul az öngondoskodási arány, ám így sem éri el az 50 százalékot. "Az 50 év feletti korosztályban az átlagosnál nagyobb jövedelműek között ráadásul csaknem kétszer annyian készülnek a nyugdíjas korukra, mint az átlagnál szerényebb jövedelműek, így az aktív évekre jellemző jövedelemkülönbségek újratermelődnek, sőt akár növekedhetnek is a nyugdíjas évek alatt" - emelte ki Karácsony Gergely, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet kutatás-vezetője.
Tájékozottság
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az aktív korú lakosság meglehetősen tájékozatlan a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. 44 százalékuk tudja, hogy jelenleg 62 év az érvényes nyugdíjkorhatár. Ennél jóval kevesebben tudják, hogy a munkaadók mennyi nyugdíjjárulékot fizetnek, a magánnyugdíj-pénztári tagok közül pedig csak nagyjából minden nyolcadik van tisztában azzal, hogy a TB-től milyen mértékű ellátásra számíthat. A nyugdíj kiszámításának módja minden nyugdíj előtt állót nagyon komolyan érint, mégis csak 39 százalék tudja, hogy a szolgálati idejüknek melyik szakasza alapján fogják megállapítani a nyugdíjuk mértékét
Öngondoskodási formák
Az aktív korú lakosság többsége nincs tisztában a különböző elő-takarékossági és öngondoskodási lehetőségekkel. A lakosság közel fele hallott már az önkéntes nyugdíjpénztárakról, az egyéb pénzügyi lehetőségek spontán ismertsége azonban minimális. Az összes 18 és 60 év közötti megkérdezett 23 százaléka mondta azt, hogy tagja valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárnak, az aktív keresők között ez az arány 34 százalék - a hivatalos statisztikai adatok ennél néhány százalékkal alacsonyabb taglétszámot mutatnak (3. ábra). Leginkább a közigazgatásban dolgozók, az állami vállalatok, és a nagy nemzetközi vállalatok alkalmazottai az önkéntes pénztárak tagjai, legkevésbé pedig a kisvállalkozások alkalmazottai és a vállalkozók. "Az alacsony jövedelműek és a szürkegazdaságból jövedelmet szerzők nagyobbik része azonban nemcsak ezekből a formákból maradnak ki, de megtakarításai sincsenek" - kommentálta Paál Zoltán a kutatási eredményeket.
"Hozzávetőlegesen a 45 évnél idősebb korosztály 38 százaléka nyugdíjazása után könnyen kerülhet nehéz anyagi körülmények közé: ez az a csoport amelynek nincsen semmilyen komolyabb megtakarítása, nem vesz részt az öngondoskodás formáiban és olyan alacsony a jövedelme (28 százalék) illetve az olyan mértékben származik a szürkegazdaságból (12 százalék), hogy a nyugdíjuk valószínűleg nagyon alacsony lesz."
Ebbe a két csoportba tartozók az átlagnál nagyobb arányban tervezik, hogy nyugdíj mellett is dolgozni fognak, ám az egészségi állapotukat rosszabbnak ítélték, mint a többiek. A részben vagy egészben a szürkegazdaságból élőknek egy kisebb - az összes 45 évnél idősebb munkavállaló 7 százalékát kitevő - csoportjára jellemző az öngondoskodás valamilyen formája. A magas öngondoskodási hajlam persze főleg a magas jövedelműekre jellemző, de a 45 évnél idősebb lakosság 17 százaléka az átlagnál kisebb jövedelme ellenére is gondoskodik a jövőjéről.
