Ahogy arra számítani lehetett, a sok-sok érdekes, egymással is vitázó előadás után szinte semmi nem lett egyértelműbb, viszont azt legalább tudjuk, hogy miről kellene, és nemcsak ebben a körben továbbgondolkodni. Például arról, hogy eltörölte-e az új gazdaság a régi gazdaság alapján megfogalmazott közgazdasági tételeket. Szabó Katalin szerint ez attól függ, mit tekintünk alaptételeknek. Mert a racionalitás, az optimalizálásra való törekvés, a kínálat-kereslet törvénye természetesen továbbra is érvényesek. Ám az új gazdaság új jelenségeit valóban nem lehet megmagyarázni a régi, megszokott módszerekkel, mivel nagyon is radikális változásoknak vagyunk tanúi.
Bojár Gábor egy harminc évvel ezelőtti poénnal reagált: a kérdésre, hogy lesz-e a kommunizmusban pénz, az egyik azt mondja igen, lesz; a másik, hogy nem lesz; míg a harmadik szerint lesz akinek lesz, és lesz akinek nem lesz. Nos, az alaptörvények között is biztosan vannak olyanok, amelyek tartósak, de hogy az új gazdaságban melyek bizonyulnak tartósnak, azt még nem tudhatjuk, hiszen csak most kezdődött el a változás.
Vityi Péter úgy véli, nem is biztos, hogy van illetve lesz új gazdaság. Ami biztos az annyi, hogy van új technológia, amit jól ki kell használni, és erre elsősorban a jól szervezett cégeknek van esélyük.
Chikán Attila szerint a gazdaságban napjainkban megfigyelhető folyamat evolutív és fokozatos. Ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a hagyományos piac és az e-piacok párhuzamosan fognak működni, és ami érdekes kihívása a közgazdaságtudománynak, hogy ezek egymásra hatását megfigyelje és elemezze. Összességében - az alaptörvényeken kívül - nem maradnak a dolgok változatlanok - mondta -, de radikális új közgazdaságtudományra se érdemes gondolni.
Szabó Katalin, a félreértéseket tisztázandó leszögezte: az e-gazdaság sem eldorádó, ahogy azt korábban néhányan hitték, de ez nem mond ellent annak, hogy semmi sem lesz úgy, mint régen, és a konfliktusok sem ugyanazok.

Vajon az új gazdaságban a tudástermelés teret ad a kreativitásnak, vagy ellenkezőleg, visszafogja azt? - kérdezett tovább Demcsák Mária. Vityi Péter egyértelműen amellett foglalt állást, hogy az informatika fejlődése - mert hiszen szerinte nem beszélhetünk új gazdaságról - segíti a kreativitást. Bojár Gábor egyetértve ezzel azt hangsúlyozta, hogy ha nem is az új gazdaság, de a változások sorozata és az új környezet tág teret nyit az alkotó szellemnek, mindaddig, amíg ez a folyamat is be nem áll egy szinten. Szabó Katalin nem ellentmondva hozzátette: az informatikai eszközök használata bizonyos szempontból standarnizál is. Például az e-mailek, de főként az SMS-ek leegyszerűsítik a nyelvezetet, az e-banki szolgáltatások minden banknál hasonlóak. Chikán Attila szerint mind a két hatás érvényesül. A kreativitás hiányát egy utazása során tapasztalt példával illusztrálta, amikor a recepciós hölgyet, hiába kérték, hogy a standard szöveget három együtt érkezőnek ne mondja el külön-külön, ragaszkodott az előírásokhoz, ám egy váratlan, de egyszerű feladatot már nem tudott megoldani. Vityi Péter a negatív példákra reagálva jegyezte meg, hogy az amerikai példákat ne keverjük össze az új világgal, hiszen egészen más az életstílusuk, gondolkodásmódjuk mint a mienk, tehát korántsem biztos, hogy mi is hasonló módon változunk, mint ők. Számára az a legfontosabb, hogy a több információból jobb döntéseket tud hozni.
A talk-show közönségének kérdései kapcsán érdekes eszmecsere alakult ki többek között az oktatásról (végre ne csak beszéljünk róla, hogy fontos, hanem fizessük is meg; az oktatás is felgyorsult; s a ma hallgatója már nem előadásokat akar hallgatni, hanem interaktív oktatást igényel), a kormány szerepéről az új gazdaságban (nem több, hanem más illetve kevesebb, mint régen), továbbá az informatikai társadalom és az érzelem, illetve az IT és az egészség kapcsolatáról hangzottak el egy újabb konferenciának is bőséges témát kínáló gondolatok.

Piac és Profit Konferencia a paradigmaváltásról a társadalom, a gazdaság, a technológia és a tudat területén

I. szekció / 1: (R)evolúció Z. Karvalics módra

I. szekció / 2: A szellemi vagyon a tudás, a tehetség és az erkölcs szorzataként jön létre.

II. szekció / 1: Az új gazdaság valósága, annak tükröződése az emberek tudatában. Az oktatás problémái

II. szekció / 2: Az e-gazdaságban is meghatározó szereplők a hagyományos vállalatok.

II. szekció / 3: A globális kihívásra a hálózati együttműködés adhat érdemi választ.