A négyajtós modellt az ötajtós ferdehátúval párhuzamosan fejlesztették a Hondánál, de a két autó teljesen eltérő karakter. A kifejező orr-rész megegyezik rajtuk, a szedán azonban ettől eltekintve más képet fest. Ez hosszabb és laposabb, és inkább az elegáns, nyújtott vonalvezetés a jellemző rá. Az ötajtós Civic az egyik legnagyobb kompakt ferdehátú a piacon a maga 4518 milliméteres hosszúságával, a szedán azonban 13 centiméterrel túlnyúlik rajta, tetővonala pedig 2 centiméterrel alacsonyabban húzódik. 465 centijével alaposan kilóg az alsó-középkategóriából, akárcsak a Škoda Octavia, s csupán 10 centiméterrel rövidebb az Európában már nem forgalmazott Accordnál. Belső helykínálata is legalább akkora, de erről majd később.
Feltűnő, rendhagyó formatervezés
Kanyarodjunk kicsit vissza a külalakhoz, ami a Civic esetében meghatározó tényező! A japán kortárs formatervezés tipikus példája, feltűnő, rendhagyó, s bizony kissé megosztó. Az ötajtós modell leleplezésekor nagy felhördülést keltett a kissé túlbonyolított formaterv, a sok kamu légbeömlő és rács alkalmazása sokakból ellenérzéseket váltott ki. Leginkább az autó hátulját érték kritikák. Nos, a Civic szedán vonalait már nem olyan bátran húzták meg a dizájnerek, formája fogyaszthatóbb, többeknek tetszhet. Frontrésze kifejezetten impozáns; kidolgozott, diódás csíklámpái szinte fenyegetőek, sportos lökhárítója és tekintélyes szélessége mély hatást gyakorolnak. Az autó nyújtott sziluettje kupés jellegű, rövid csomagtérajtóban végződik, a bumeráng alakú hátsó lámpák pedig tipikus módon felnyúlnak az ebből kialakított légterelőig.
Puha anyagok és tágas belső tér
A Civic szedán lenyűgözően tágas utas- és csomagteret kínál, amely a középkategóriában is megállná a helyét. S az ember jól is érzi magát benne, ami a magas minőségi színvonalnak és a puha tapintású anyagoknak köszönhető. Gondosan formázottak, oldalirányban is tartanak, és nagyon kényelmesek az ülések, s a második sorban sem kell a térdeket felhúzva ülni, ahogy az egyes kompakt modelleknél előfordulhat. Elöl az alacsony szélvédő miatt a sofőrnek magasabbra kell emelnie az ülést, hogy kilásson, a napfénytetővel szerelt autókban ilyenkor már közel van a plafon. A fejtérre egyébként szintén nem lehet panasz.
Klasszikus műszerfal
A tizedik generációs Civic műszerfala az előddel összevetve hagyományosabb felépítésű és átláthatóbb. A pult közepét kimélyítették, a középkonzolból 7 colos érintőkijelző nő ki, a sofőr pedig hármas osztású műszercsoportot lát maga előtt, középen a fordulatszámmérővel. Újdonság, hogy a hagyományos kézifékkart elektromosra cserélték, s a klíma vezérlését részben az infotainment rendszer menüjébe tették át. Lenne igény egy forgó/tekerőgombra, itt azonban nem áll rendelkezésre ilyen. Bármit is szeretnénk állítani, azt érintéssel tehetjük meg, ami elvonja a figyelmet az útról. A kormányról hullámsávot válthatunk, és a beállított adók között navigálhatunk, valamint a telefon menüjét görgethetjük. (A rendszer sokszor nem tudta letölteni a híváslistát). A Honda Connect infotainment és szórakoztató rendszer mindent tud, ami ma elvárható, sajátos menüszerkezete azonban megszokást igényel.
Erős és takarékos
A Honda friss fejlesztésű, 182 lóerős és 240 newtonméter (CVT-váltóval 220 newtonméter) forgatónyomatékú benzinmotorja zseniális darab, erős és takarékos egyszerre. Nagyon húz, alkalomadtán 8,2 másodperc alatt gyorsítja százra az autót, miközben 7 liter körül fogyaszt, de országúton nem nagy kunszt ez alá is bemenni. Tehát bár a négyajtós Civic alaptermészete egy nyugodt, komfortos utazóautóé, képes kikelni magából, és valódi vezetési élményt nyújtani. Kényelemre hangolt, igényes (hátul is több lengőkaros) felfüggesztése ugyanis stabil kanyarvételt biztosít, kormányzása pedig pontos és érzékletes.
A négy- és ötajtós Honda Civic ugyanannyiba kerül, az Executive csúcsfelszereltségű szedánért pedig csaknem 8,6 millió forintot kérnek. Ez csak első olvasatra sok, az autóban ugyanis minden elérhető extra benne van.
