A Szövetségi Nyomozó Iroda és a Nemzeti Hírszerzés közleménye szerint "rossz szándékú iráni kiberszereplők június végén és július elején olyan, kéretlen elektronikus leveleket juttattak el Joe Biden elnökválasztási kampányában dolgozó személyeknek, amelyek Donald Trump volt elnök kampányától származó, nem nyilvános anyagok kivonatát tartalmazták".

Az amerikai hírszerző szervezetek feltételezése szerint az Iránhoz kötődő személyek június óta folytatják az amerikai választásokba való beavatkozást, és az ellopott kampányiratokat különböző amerikai médiaszervezetekhez is eljuttatták.

Irán Trump gyűlölete mögött az áll, hogy 2020. január 3-án Bagdadban Donald Trump parancsára amerikai drón végzett Kászem Szolejmáni tábornokkal, az iráni forradalmi gárda egyik magas rangú parancsnokával, aki a perzsa állam regionális stratégiáját is kidolgozta.

Ebrahim Raisi, iráni igazságügyi vezető egy teheráni rendezvényen beszédében emlékezett a tábornokra.

Ne feltételezzük, hogy egy olyan személy, mint az amerikai elnök, aki ölt vagy gyilkosságot rendelt el, megúszhatja az igazságszolgáltatást. Soha.

Irán azóta is többször bosszút esküdött Szoleimani megöléséért. A Trump-kormányzat nemzetbiztonsággal foglalkozó korábbi magas rangú tisztviselői a kormányból való távozásuk óta is szigorú védelem alatt állnak emiatt.

Kászem Szolejmáni iráni katonatiszt, az iráni Forradalmi Gárda Kodsz Erők nevű különleges egységének parancsnoka volt tábornokként. Az egység által végrehajtott számos titkosszolgálati művelet következtében ragadt rá az „Árnyékparancsnok” név. Szulejmáni irányította az orosz-iráni szövetség által támogatott szír kormányerők 2015-ös aleppói offenzíváját. Szulejmáni konvoját a Bagdadi Nemzetközi Repülőtérről távozva érte légicsapás egy amerikai MQ-9 Reaper drónból 2020. január 2-a éjjelén. A támadásban életét vesztette Abu Mahdi al-Muhandisz is, a Hezbollah zászlóaljak parancsnoka is.