Saját és családja anyagi lehetőségeit számba véve, az emberek 73 százaléka az idei évet is rossznak minősíti. Sokkal kevesebben, 23 százaléknyian viszont korántsem panaszosak, ők jónak ítélik egzisztenciájuk 2010-es alakulását. Nem csak összességében kedvezőtlenek a vélemények, hanem ez kivétel nélkül minden társadalmi-demográfiai rétegben megfigyelhető. Jellegzetes különbségek persze akadnak, például az, hogy az életkor emelkedésével egyre sötétebb tónusokat használnak a válaszadók. Amíg a húszas éveikben lévők körében 31 százalék szerint pozitív irányba billen pénzügyi helyzetének idei mérlege, 63 százalék pedig negatívan értékel, addig a hatvanas éveikben járók (s általában a nyugdíjasok) körében ezek az arányok 17, illetve 78 százalékot tesznek ki. Az iskolázottság, valamint a munkaerő-piaci pozíciók az életkornál jelentősebb mértékben befolyásolják az anyagi boldogulással kapcsolatos érzeteket. Erre jó példa, hogy a diplomások, a vezető beosztásban dolgozók négytizede pozitívnak minősítette anyagi helyzetének idei változásait, ám az alacsony iskolázottságúak, a szakképzetlen munkavállalók körében még egytizednyien sem számoltak be erről.
A munkahelyi viszonyokról, a pénzkereséssel eltöltött időszakról a dolgozók egyik fele (51 százaléka) kedvezően nyilatkozott, míg a másik részük (48 százaléknyian) inkább rossz tapasztalatokat halmozott fel az idén. Az értékelésékben jelentkező különbségeket lényegében egyetlen társadalmi tényező, a képzettség mértéke határozza meg. A szakképzetlen munkavállalók több mint kétharmada (69 százaléka) rossznak minősítette a munka világában eltöltött esztendejét, s még a szakmunkás végzettségűek körében is az elégedetlenek vannak enyhe többségben (53 százalék). Az érettségizettek emlékezetében viszont inkább szép dolgok maradtak meg, a munkájukat, munkahelyüket negatívan értékelők kisebbségben, 38 százaléknyian vannak. Még ennél is nagyobb munkaélménnyel gazdagodtak a diplomások, közöttük csak 22 százaléknyian minősítették rossznak az idei évet e szempontból.
Inkább egészségesek vagyunk
Az egyfelől reményteli jelenség, hogy a többség, az emberek 61 százaléka, egészsége szempontjából az idei évet jónak minősítette. Másfelől viszont aggasztó, hogy 37 százaléknak, tehát nagyjából hárommillió állampolgárnak a betegség, a rossz egészségi állapot jellemezte az elmúlt időszakát. Értelemszerű, hogy az életkor markánsan befolyásolja, hogy mennyire érzi magát egészségesnek valaki. A határvonal az 50 évnél van, az ennél fiatalabbak körében a magukat életerősnek tartók aránya jócskán meghaladja a markáns betegségtudattal rendelkezőkét.
A húszas éveikben járók körében 83-15 százalékos a két csoport mérete, de még a negyveneseknél is 70-27. Az ötvenes korosztályban már kiegyenlített az egészségérzet: 49 százalék jónak, 47 százalék rossznak tekinti azt. A hatvanas és idősebb korosztály viszont sokkal inkább úgy gondol vissza a 2010-es évre, mint amelyet a betegségek domináltak (64 százalék szemben az egészséges voltát említő 34 százalékkal). Az iskolázottság emelkedésével valamelyest emelkedik a magukat egészségesnek nyilvánítók aránya, de még a legkevésbé elégedett alapfokú képzettségűek körében is inkább az egészséges mivoltukat említők vannak többen (51, illetve 44 százalék).
Nehézségek a magánéletben
A kutatás elemzése során kiderült, hogy a magánélet értékelésére főképpen a pénzügyi helyzet alakulása van hatással, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a párkapcsolatok és a társas viszonyok minősége is befolyásolja azt. Az összkép nem túl szívderítő: a magyarok több mint fele, 54 százaléka úgy véli, hogy idén a magánéletét inkább a negatívumok jellemezték. Ezzel szemben az a 42 százalék áll, akik jónak minősítették intim szférájuk idei formálódását. A magánéleti sikerek és kudarcok nem függetlenek az emberek életkorától, képzettségétől, valamint a családi állapotától. A boldogság főképpen a húszas éveikben járókat és a diplomásokat jellemezte az idén, a magánéleti problémákról pedig leginkább az idős emberek és az alacsony iskolázottságúak számoltak be. A házastársi és élettársi kötelék önmagában még nem jelent boldogságot, de a gyermek a családban már többnyire igen.
A lazább kapcsolat, az „együttjárás" a többség (63 százalék) számára kellemes közérzetet biztosít, 35 százalék viszont úgy érzi, magánélete így nem teljes. A kettesben élő házaspárok, élettársak - bármennyi idősek is - alapvetően negatívan értékelték magánszférájuk ez évi történéseit (60 százalék körüli arányban, ezzel szemben nagyjából egyharmaduk mondta, hogy e tekintetben jó dolgok történtek vele). A gyermekes párok viszont inkább örömtelinek tartották az idei évet, 53 százalékuk pozitívan összegezte családi viszonyait. Ugyanakkor nem jelentéktelen a magánéleti panaszokat hangsúlyozó gyermekes házaspárok, élettársak aránya sem, ők 43 százalékot tesznek ki, s jellemzően harmincas-negyvenes éveikben járó szülők csoportját alkotják.
