Bármilyen meglepő is, a legtöbb képesség vagy teljesítmény elérhető egy egyszerű szisztematikus módszerrel, pont úgy, ahogy izmot épít az ember: kilép a komfortzónájából, aztán rápihen. Arisztotelész már kétezer éve is úgy gondolta – hogy Will Durant összegzését idézzük –, „azok vagyunk, amit rendszeresen csinálunk".
Anders Ericsson, a világ egyik legelismertebb teljesítménykutatója szerint a teljesítményt nem annyira az öröklött tehetség határozza meg, hanem hogy mennyire keményen akarunk edzeni. Számos elemző szerint minimum 10 ezer óra gyakorlás szükséges ahhoz, hogy egy összetett területen komoly tudásra tegyünk szert.
Mindez csodálatos lendületet tud adni az embernek, hiszen azt sugallja, hogy igenis komoly ráhatásunk van, mivé válunk életünk során. A gondolat azonban elég lehangoló is, mivel az állandó gyakorlás nem csak a legfontosabb kelléke annak, hogy az élre kerüljünk valamiben, hanem egyben a legnehezebb és legkevésbé élvezetes is.
Adunk tehát hat tanácsot, hogyan könnyebb elérni, hogy kiváló legyen valamiben:
1) Csinálja, amit szeret. A szenvedély kiváló motiváló erő, segít a koncentrációban, az ellenálló képesség és kitartás fejlesztésében.
2) Végezze a legnehezebb feladatot először. A kényelem folyton azt diktálja, hogy előrevegyük az élvezetes dolgokat, a legfájdalmasabbakat pedig halogassuk. A kutatások azonban azt mutatják, hogy reggel érdemes a legnehezebb feladatokat elvégezni, hiszen ilyenkor vagyunk a legjobban feltöltve energiával, és a legkevésbé vonja el bármi a figyelmünket.
3) Gyakoroljon röviden, de intenzíven. A legjobb megállás nélkül mintegy másfél órán keresztül. Aztán tartsunk szünetet, mivel a szakértők szerint maximum másfél órán keresztül lehet egy tevékenységre maximálisan összpontosítani. Még a legkomolyabb profik sem gyakorolnak egy nap 4,5 óránál tovább.
4) Keresse a profik véleményét. Időnként muszáj szakértők véleményét kikérni, jó irányba fejlődünk-e. Minél egyszerűbb és precízebb a tanács, annál könnyebb lesz utána a saját gyakorlatainkat megváltoztatni.
5) Tartson rendszeres szüneteket. A pihenők nemcsak a regenerálódást szolgálják, hanem hagynak időt az új tudásnak is, hogy részekre bomolva beépüljenek. Szintén a pihenők hagynak időt és teret a jobb agyféltekének, hogy átvegye az irányítást, márpedig innen tudnak megszületni a kreatív ötletek.
6) Változtassa szertartássá a gyakorlást. Ne azért csináljon valamit, mert muszáj, hanem mert szeretné csinálni. Válasszon ki egy idősávot és aztán ne térjen el tőle. Így később nem kell majd időt szakítania a tevékenységre, mivel beépülnek az időpontok a fejében lévő naptárba - inkább más programokat fog majd a gyakorlásához, edzéséhez igazítani.
