Stratégiai hibának nevezte, hogy az elmúlt két évtizedben nem határozták meg: a cigányság része-e a nemzetnek. Mint mondta, a társadalom leválasztotta magáról és idegenként kezeli a cigányokat, a jobb- és a baloldal egyaránt képtelen volt a leszakadó társadalmi rétegek integrálására, ami előkészítette a szélsőjobb előretörését. Ebben felelősnek nevezte a pártokhoz idomult roma politikusokat is. Rámutatott, hogy az EU-csatlakozás sem hozta meg a remélt társadalmi és gazdaságföldrajzi kiegyenlítődést, a külföldi beruházások nem érintették a legszegényebbeket, az iskolarendszer egyre szegregáltabb lett.

Horváth szerint a kialakult helyzetben a szélsőjobb a médiát és a társadalompolitikát is tematizálni tudta. Rámutatott, hogy a 2010-ben az MSZP kampányígéretei olykor szó szerint megegyeztek a Jobbikéval. A politikus szerint a szocialista kormányzás idején "minden botrány nélkül" át tudták telepíteni a leszakadt városi cigányságot a gettósodott vidékre. Úgy vélekedett, a hatóságok a romagyilkosság-sorozat idején több halált is meg tudtak volna akadályozni.

A politikus szerint tovább ront a cigányság helyzetén a romák szavazatainak 80 százalékával megválasztott Fidesz-kormány több intézkedése, az egykulcsos adóztatás bevezetésétől a Btk. és a szociális segélyek megszigorításán át a kötelező oktatási korhatár csökkentéséig. Szerinte a 100 ezer állást ígérő közmunkaprogram, amelynek irányításában a rendőrség és a hadsereg is szerepet kap, valamint az új alkotmányba foglalt munkakötelezettség, együttesen egyfajta "roma munkaszolgálatot" hoz létre.

Horváth Aladár, aki az SZDSZ parlamenti képviselője volt, és Medgyessy Péter miniszterelnök tanácsadója is, és aki két ízben függetlenként is megpróbált parlamenti mandátumot szerezni, jelenleg a providence-i Brown Egyetem vendégkutatója.