A hazai közbeszédben előtérbe került ügyek nem magyar sajátosságok. A gazdasági és pénzügyi világválság következtében a fejlett világ országaiban szinte mindenhol napirenden vannak a vezetői juttatások, a tulajdonosi felelősség, és az ellenőrzés eddig megoldatlan kérdései.

A Menedzserek Országos Szövetségének (MOSZ) vezetése mindezekkel a kérdésekkel összefüggésben szükségesnek érzi, hogy maga is állást foglaljon, és azt közzétegye:

Elöljáróban nyomatékkal szeretnénk felhívni a nyilvánosság előtt véleményt formálók figyelmét a jogállamiság elveinek és gyakorlatának szem előtt tartására és alkalmazására.

A vállalatok vezetése nagy felkészültséget igénylő feladat, attól függetlenül, hogy a vállalkozások állami vagy magántulajdonban vannak. A versenyszférában dolgozó menedzserek munkáját ma már Magyarországon is nemzetközi mércével mérik, a jövedelmek szintje és szerkezete is ennek megfelelően alakult. Tevékenységüket, döntéseiket, teljesítményüket azonban szigorú testületek ellenőrzik rendszeresen jogilag, tartalmilag és a felelősség szempontjából is. Az állami tulajdonú vállalatoknál is szükség van jól képzett, versenyképes vezetőkre. Ezért ezeknek a vezetőknek a kiválasztása, fejlesztése és ellenőrzése is a versenyszférához hasonló módon kell hogy történjen.

A MOSZ vezetése felszólítja a parlamenti pártokat, hogy a felmerült problémákat higgadtan, a jogszabályokat betartva, többoldalú érdekegyeztető tárgyalásokat követően, populista felhangoktól mentesen oldják meg. A közhangulat hatására életbe léptetni tervezett intézkedések némelyike ugyanis véleményünk szerint sérti a jogbiztonságot (pl. az úgynevezett mágnásadó), bizalmatlanságot és bizonytalanságot kelt, és etikailag is kifogásolható. (A szolidaritás elsősorban morális kérdés, a nagy jövedelmek adóztatása viszont jogi kategória: e kettő jogállami keretek között nem keverendő össze.)

Az államnak - jogalkotó feladataiból következően - minden lehetősége megvan arra, hogy a kötelező társadalmi egyeztetést követően törvényekben szabályozza az állami, önkormányzati vállalatok működését, azok vezetőinek jogállását, javadalmazásuk milyenségét, mértékét. Az államnak ez nemcsak lehetősége, hanem kötelessége és kizárólagos felelőssége is. Neki kell meghatározni - többek között - a vezetők bérkategóriáit, a mozgó-bérekkel kapcsolatos szabályokat (amelyek köthetők nyereségességhez, költségbetartásához, vagy más mérhető teljesítményekhez), az egyéb juttatásokkal kapcsolatos szabályzást, a végkielégítés mértékét, a titoktartási kötelezettséget (amiért - véleményünk szerint - külön javadalmazás nem jár), és a vezetői munkaszerződések nyilvánosságra hozatalának követelményeit. A MOSZ vezetésének határozott véleménye, hogy a szabályozás középpontjában minden esetben a teljesítménynek kell állnia.

Szövetségünk a leghatározottabban felszólítja az állami vállalatoknál az állam kizárólagos tulajdonos jogosítványaival rendelkező felügyelő szervezeteket (minisztériumok, országos hatáskörű szervezetek, önkormányzatok), és az átruházott jogokat gyakorló igazgatótanácsokat, felügyelő bizottságokat, hogy éljenek a törvényekben biztosított kötelezettségeikkel, ellenőrző feladataikkal. Ezek a funkciók ugyanis nem politikai érdemek szerint jutatott ajándék-tisztségekként kezelendők, hanem az állami, közösségi vagyon működéséért, működtetéséért felelősséget vállalók pozíciói.      

Mivel a vezető tisztségviselői állás bizalmi állás és indoklás nélkül felmondható, ezért az egyetlen eszköz, amivel a vezető magát védeni tudja az a munkaszerződése. A vezetői munkaszerződésben foglaltak - ha a törvény másként nem rendelkezik - kizárólag a tulajdonos és a vezető akarategyezősége esetén hozhatók nyilvánosságra. Ha a vezető tisztségviselő ebbe nem egyezik bele, akkor felmenthető ugyan, de csak a már megkötött munkaszerződésében foglaltak szerint, azok maradéktalan teljesítésével. Az új munkaszerződéseknél viszont egyértelműen rögzíteni kell a nyilvánossággal kapcsolatos feltételeket.

Az államnak és az önkormányzatnak megkerülhetetlen, kizárólagos felelőssége, példamutató, át nem ruházható kötelessége - tulajdonosként különösképpen - a törvények, jogszabályok betartása. Ha törvénytelenségeket, visszaéléseket sejt, vagy talál azonnali vizsgálatot köteles indítani, és az ügyészségre, a bíróságra bízni az ügyek felderítését, a felelősök számonkérését. Ha ezt nem teszi meg, akkor az elkövetett törvénytelenségekben, visszaélésekben automatikusan bűnrészességet vállal. Ebben az esetben - véleményünk szerint - a tulajdonosi jogokat gyakorló természetes személyek egyetemlegesen felelősségre vonhatók.  

A Menedzserek Országos Szövetsége megengedhetetlennek tartja és elítéli, hogy néhány felelőtlen vezető magatartása rossz fényt vessen az egész magyar menedzsertársadalomra.