EREDMÉNYEK

Először érdemes megvizsgálni a teljes népességben megfigyelhető véleményeket. Összességében elmondható, hogy a vizsgált elvek egyike sem volt kimondottan elutasított, persze azért vannak különbségek. A teljes népességet tekintve a legalacsonyabb értékelést a haladás kapta, 3,45-ös átlaggal ez is egy meglehetősen jó osztályzat, azaz a nagy képet nézve nincs olyan kormányzási elv, amit következetesen elutasít a magyar társadalom. A válaszadók számára a jogállamiság volt a legfontosabb érték, az, hogy a kormány a törvények betartásával vezesse az országot. A maximum elérhető 5,00-s értékelésből 4,27-et szerzett a jogállamiság gondolata, így kiemelten fontos a választók számára. Az individualizmus sem áll távol a magyar népességtől, a többség egyetért azzal a gondolattal, hogy mindenki érdemei szerint részesüljön a rendelkezésre álló javakból. A kép teljessége érdekében persze fontos megállapítani, hogy a szolidáris kormányzást is támogatják a válaszadók, ami némileg ellentmondásos, de nem váratlan eredmény.

1. ábra: Kormányzási alapelvek értékelése egyes választói csoportokban (átlag 1-5)

Ezután érdemes megvizsgálni, milyen különbségeket figyelhetünk meg a választók pártpreferenciája szerint. A kormánypárti szavazókat vizsgálva megfigyelhetünk bizonyos eltéréseket a teljes népességhez képest. Kiugróan magasra értékelt a Fidesz-KDNP szavazói körében a jogállamiság elve. Tekintve, hogy a kormánypártok újabb és újabb korrupciós botrányok, sőt az EU-s források befagyasztása után is kitartottak a pártjuk mellett, gondolhatnánk, hogy ezeket a szavazókat nem érdekli a jogállamiság, azonban ez téves elképzelés. Egy külön kutatást is megérne, hogy megvizsgáljuk, mit értenek egyes választók jogállamiság alatt, az viszont kétségtelen, hogy a kormánypártiak szerint a Fidesz-KDNP képviseli azt. Éppen azért, amikor felrójuk a kormánypárti szavazóknak, hogy szemet hunynak a demokrácia leépítése felett, a jogállamiság felértékelésével azt a jelzést adják le ezek a válaszadók, hogy szerintük a Fidesz-KDNP betartja a törvényeket, és ezzel a saját gondolkodásukat és pártpreferenciájukat igazolják. Emellett, a kormánypárti szavazók körében láthatóan az individualizmus felé billen a mérleg a szolidaritás helyett, ez logikus annak fényében, hogy a Fidesz-KDNP hatalomra kerülése óta a munka alapú társadalom elvét képviseli, és az „aki nem dolgozik, ne is egyék” mentalitás erősen jelen van a támogatói bázisban is. A tekintélyelvűség 3,75-ös pontszámmal kevésbé fontos, mint az előbb felsorolt elvek, azonban a teljes népességhez viszonyítva (3,60) a kormánypártiak érezhetően magasabbra értékelték. A kormánypárti táborban papírforma szerint felértékelődik a hagyományok fontossága is. Ez a Fidesz-KDNP politikai kommunikációjának gerincét adja, így a két politikai tömb közötti legfőbb törésvonalat is képezi. Ezzel ellentétben az egész kutatás legalacsonyabb értékét akkor kapjuk, ha a kormánypártiakat a haladásról kérdezzük, ugyanis a haladás elve mindössze 3,05-ös pontszámot szerzett, azaz éppen, hogy nem ellenzik a Fidesz-KDNP szavazói.