Sok kutatás foglalkozik a magyar választók pártpreferenciájával, szakpolitikai véleményével, de kevés szó esik arról, milyen kormányzási elvekkel értenek egyet. A modern demokráciák elvileg hasonló alapelvekre, demokratikus minimumra épülnek, de nincs két ugyanolyan ország, és egyes elvek eltérő hangsúllyal jelennek meg különböző országok politikai kultúrájában, legyen szó akár a kormányzás módjáról vagy a választók elvárásairól. Mennyire fontos például a hagyományok megőrzése? Érdemes feladni érte az ország fejlődését? Fontos-e, hogy az állam szolidáris legyen, vagy mindenki a saját sorsáért felelős? Egyáltalán mennyire fontos, hogy a kormány betartsa az ország törvényeit? Szentesíti a cél az eszközt? Összességében mennyire gondolkodunk különbözően az ideális kormányzásról? Van összefüggés a választók pártpreferenciája és a kormányzással kapcsolatos felfogása között? Van olyan társadalmi minimum, amiben egyet tudunk érteni? Erre keresi a választ a Republikon Intézet legújabb elemzése.

Kutatásukban azt vizsgálták, mennyire azonosulnak a válaszadók egyes kormányzási elvekkel. 1-től 5-ig terjedő skálán fejezhették ki, mennyire értenek egyet az általunk megadott állításokkal, amelyek mindegyike egy-egy alapvető kormányzási filozófiához kapcsolódik. Olyan kormányzási elveket választottak, amelyek véleményük szerint megfelelően lefedik a választókban felmerülő különböző elvárásokat és értékrendeket; így végül hat alapvető elv társadalmi beágyazottságát vizsgálták: tekintélyelvűség, jogállamiság, individualizmus, szolidaritás, haladás és hagyomány. A kérdés segítségével meg lehet alkotni azt a kormányzati profilt, ami az egyes választói csoportok számára kívánatos. Össze tudták hasonlítani továbbá az általuk vizsgált hat kormányzási elv egymáshoz viszonyított fontosságát a magyar társadalomban, illetve a kormánypárti és ellenzéki szavazók egymáshoz, valamint a teljes népességhez viszonyított elvi beállítottságát.