Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan – mondja a Kisherceg, de én Én azt gondolom, hogy szerencsés, ha a józan, racionális megfontolásnak is helyt adunk olyan, alapvetően az érzelmi élet területéhez tartotó jelenségek esetében is, mint a párkapcsolatok.
Kezdjük egy megfontolásra érdemes történettel.
A házassági tanácsadó már a második alkalommal találkozik a házaspárral, akik segítségért jöttek hozzá, mikor is a szakértő komor arccal feléjük fordul, és jelentőségteljesen azt mondja: Nézzék, úgy döntöttem, hogy valamit mindenképpen el kell mondanom Önöknek. Tulajdonképpen egy vallomással tartozom rólam és a családomról. A pár az elhangzottaknak megfelelő komolysággal, kissé megilletődötten hallgat. Tehát arról van szó…- mondja a párkapcsolati tanácsadó - hogy nekem nem működik a házasságom! Néhány pillanat jól hallható csend… A macska rúgja meg, fut át a feleség fejében, jó helyre jöttünk! Nem működik, hanem én működtetem meg a feleségem! Egy házasság sem működik! – mondja energikusan a szakértő.
- Személyes és majd egy évtizedes szakmai tapasztalataim ugyanabba az irányba mutatnak. Egy jó házasságba ugyan úgy sok energiát és munkát kell fektetni, mint minden másba, amiből valami értéket akarunk kivenni. A házasságokat működtetni kell! Semmi kétségem nincs e felől - meséli már a párkapcsolati coaching képzés megalkotója, Dr. Mészáros Ádám párkapcsolati mediátor, tanácsadó.
- Én úgy tekintem, hogy házasságunk csak azon a napon van, amikor teszünk azért, hogy legyen. Azokon a napokon, amikor nem fejezzük ki a szeretetünket a társunk felé, a viszonyunk ugyanolyan vele, mint a szomszédunkkal, vagy a japán miniszterelnökkel – olyan, mint egy vadidegennel! A házasságot működtetni kell! Minden nap tenni kell érte, csak akkor fogjuk úgy érezni, hogy működik! – mondja a fiatal szakértő, aki számos családon segített már. Többek között az érzelmi hordóink töltögetésének modelljével.
- Nem az a legfőbb probléma, hogy nem töltenénk egymás hordóit, hanem az, hogy nem elég jól. Gyakran azt adjuk a párunknak, amit mi szeretnénk kapni, amitől mi azt éreznénk, hogy szeretnek bennünket. Pedig a megoldás, ha úgy töltjük azt a hordót, ahogy az a tulajdonosának jó. Amitől ő érzi magát komfortosan és boldogan, aminek ö örül, amiből azt érzi, hogy szereti a társa. És ennek kiderítésére az a legjobb, legrövidebb út, ha megkérdezzük tőle, mitől, miből érzi azt, hogy szeretjük őt – mondja a szakértő.
A fodrász megkérdezi, a párunk nem?
A fodrászunk is megkérdezi, hogy mik az igényeink, mit szeretnénk, a szeretteinket mégsem kérdezzük meg, hogy mit tehetnénk a mindennapi boldogságuk érdekében. Persze, valamikor kérdés nélkül is tudtuk, hogy minek örül a másik, azt, hogy mi teszi boldoggá. Az is lehet, hogy volt idő, amikor sok energiát fektettünk abba, hogy szerelmünk minden vágya, amennyire csak lehetséges, megvalósuljon. Lehet, hogy sok víz lefolyt a Dunán az óta. Változunk mi magunk is, a körülmények is. Máshogy érzünk, mást gondolunk. Lehet, hogy más tenne bennünket elégedetté és boldoggá, mint tegnap vagy tegnapelőtt.
Hasznos tehát, időről-időre kitenni az asztalra, hogy mi van. Segítünk magunknak is, a párunknak is átgondolni, tudatosítani és világosan, tisztán megfogalmazni az igényeinket, hogy számunkra mitől lenne jobb az élet. Messzebbre jutunk így, mint a ködös, sokszor megfogalmazatlan vagy csak vádaskodásként megfogalmazott rossz érzéseinkkel. Próbálják ki!
