Az eddig feldolgozott több ezer válasz eredményeképpen megállapítható: a fogyasztók úgy vélik, még nem tart ott az ország, hogy enyhíteni lehetne a szabályok szigorán, a hatósági munka intenzitásán - közölte az NFH. Az eddigi összesítés alapján az is látszik, hogy a fogyasztók "vevők" az alternatív ösztönző eszközökre. A válaszadók mintegy 80 százaléka úgy vélte, a vállalkozások pozitív kiemelése arról tájékoztatja a fogyasztót, hogy hova érdemes menni vásárolni, kivel javasolt szerződést kötni. A pozitív lista első félével jól vizsgázott, jelenleg több mint 500 vállalkozás szerepel a hatóság nyilvántartásában - összegezte a hatóság.
A fogyasztók érzékenyek a hazai sajátosságokra is: a válaszadók kétharmada szerint szükséges befolyásolni az üzletek kínálatát abba az irányba, hogy nagyobb számban legyenek magyar termékek a boltok polcain. A magyar fogyasztók ugyanakkor arra biztatják a hazai hatóságokat, hogy - a szlovák példához hasonlóan -, vizsgálják azt is, vajon valós-e az a megállapítás, amely szerint a globális gyártók Magyarországra - és a környező országokba - szánt termékei alacsonyabb minőségűek, mint a Nyugat-Európába gyártott azonos árui. (Az NFH 426 esetben összesen mintegy 23 millió forint bírságot szabott ki tavaly a szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások, és a vásárlók könyvébe tett bejegyzések intézésének vizsgálata során.)
A szavatossági és a jótállási szabályozás szigorítása, a hatósági lehetőségek bővítése mellett tette le a voksát a válaszadók háromnegyede. A legtöbben úgy vélik, hogy a kereskedők sokszor maguk sem ismerik a szabályokat, kevés a kézzel fogható kötelezettség, új szabályokkal és a hatósági lehetőségek növelésével kell erősíteni a fogyasztók pozícióját. A jogszabályok módosítását, szigorítását szolgalmazzák a válaszadók a szolgáltatási szektor egyes ágazataiban is, például a termékbemutatóval egybekötött kirándulásokra vonatkozó előírások esetében - közölte az NFH.
