Miben tér el Fehér Kártya, a megszokott tartózkodási engedélyektől?
A Harmtv. tartózkodási engedélyre vonatkozó általános szabályai szerint az engedély két évre szólhat, amely további két évvel meghosszabbítható. Ezzel szemben a Fehér Kártya érvényességi ideje legfeljebb egy év, amely egy alkalommal, legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg.
Az eltérés indoka az, hogy a (digitális) nomád életstílus lényege a földrajzi helyhez nem kötött tartózkodás, követői folyamatosan mozgásban vannak, így a jogalkotó feltételezése szerint a hosszabbtávú engedély nem jelentene nagyobb vonzerőt számukra, ugyanakkor növelné a visszaélések kockázatát.
Szintén fontos különbség, hogy a más célokra szóló tartózkodási engedélyekkel szemben, a Fehér Kártyához nem kapcsolódik családegyesítési jog, vagyis a Fehér Kártya birtokosának családtagjai nem szerezhetnek tartózkodási jogosultságot a kártya birtokosára tekintettel.
„Ennek oka is abban keresendő, hogy a jogalkotó megpróbálta teljesen lekövetni a megcélzott jogosulti kör jellemzőit és igényeit” – ismerteti a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda ügyvédje. „Tekintettel arra, hogy a digitális nomádok túlnyomó többsége, jellemzően negyven év alatti, egyedülálló személy – tekintettel az életmód jellegére –, a családegyesítési jog megtartása nem mutatkozott szükségesnek. A megoldás egyébként összhangban van az Uniós joggal, ugyanis a tagállamok kétéves jogszerű tartózkodást megkövetelhetnek a családegyesítés biztosítása előtt, a Fehér Kártya pedig eleve nem eredményezhet ennél hosszabb tartózkodást.”
Miért támogatja a jogalkotó a digitális nomádok beutazását?
A tervezet indokolásában megjelenik, hogy az új rezsim kifejezett célja a digitális nomádok „bevonzása”, azt viszont már nem részletezi, hogy pontosan milyen gazdasági vagy társadalmi érdekek húzódnak meg a célkitűzés mögött.
Megalapozottan feltételezhető, hogy a megcélzott közösség tagjainak nagy számú megjelenése további lendületet adhat a magyar technológiai szektornak és startup életnek, valamint Magyarország vonzereje is nőhet az itt tartózkodó influencerek pozitív bejegyzései által. Bár aki céget alapít, vagy keresőtevékenységet folytat Magyarországon, az elveszíti a Fehér Kártyát, de biztosan többen lesznek olyanok, akik Fehér Kártyával jönnek hazánkba, majd más tartózkodási céllal itt is maradnak, remek szakembereket adva az országnak.
Továbbá a digitális nomádok bevonzása a lakásbérletek és vendéglátóipari szolgáltatások megnövekedett igénybevételét is eredményezné, ami semmiképpen sem elhanyagolható szempont, hiszen a járványhelyzet által leginkább meggyötört ágazatoknak jelenthetne támogatást. Megfelelő létszám mellett pedig, a bevonzani kívánt réteg egyéb belföldi fogyasztása és adott esetben belföldön adózott jövedelme is kimutatható állami bevételt hozna, annál is inkább, hogy a digitális nomádok többsége, fiatal, egyedülálló, keresőtevékenységet folytató személyként, a legaktívabb fogyasztói csoportba tartozik.
Végül az is elképzelhető, hogy a jogalkotó pusztán a kor változó igényeinek szeretne megfelelni, látva a digitális technológia rohamos fejlődését és a növekvő globalizáció tendenciáit, amely mellett egyre többeknek lehetősége lesz a digitális nomád életstílust választani.
„A tervezet bíztató, ugyanakkor a teljes kép az elfogadásra kerülő jogszabály, és a hatósági joggyakorlat alapján lesz látható” – foglalta össze dr. Szabó Gergely LL.M. ügyvéd.
