A 606 szavazattal, 54 ellenében elfogadott lista szerint 2020-ban Horvátországnak és Írországnak, 2021-ben Romániának és Görögországnak, 2022-ben Litvániának és Luxemburgnak, 2023-ban Magyarországnak és Nagy-Britanniának, 2024-ben Észtországnak és Ausztriának, 2025-ben Szlovéniának és Németországnak, 2026-ban Szlovákiának és Finnországnak, 2027-ben Lettországnak és Portugáliának, 2028-ban Csehországnak és Franciaországnak, 2029-ben Lengyelországnak és Svédországnak, 2030-ban Ciprusnak és Belgiumnak, 2031-ben Máltának és Spanyolországnak, 2032-ben Bulgáriának és Dániának, 2033-ban pedig Hollandiának és Olaszországnak jut majd a cím. Minden évben két ország jelölhet egy-egy helyszínt.
A parlamenti sajtószolgálat tájékoztatása szerint a programban ezentúl uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok is részt vehetnek, illetve háromévente az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamai - Izland, Liechtenstein, Svájc és Norvégia - is jelölhetnek várost.
"Az Európa Kulturális Fővárosai kezdeményezés nagyon sikeres volt abban, hogy fokozza az összetartozás érzését. Nagyon örülök a lista bővítésének, mert ez tovább erősíti a szomszédaink és köztünk lévő kulturális köteléket" - mondta Santiago Fisas Ayxela spanyol néppárti jelentéstevő.
A kezdeményezés célja a kultúrák sokszínűségének megőrzése és népszerűsítése. A címet elnyerő városok programjának és kulturális befektetéseinek a települések revitalizációját és fenntartható fejlődését kell szolgálnia.
Az első főváros 1985-ben Athén volt, idén a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz viseli a címet, amelyet magyar város (Pécs) eddig egyszer töltött be, 2010-ben.
Az Európai Bizottság szerint a cím hatásai hosszú távon is érvényesülnek mind kulturális, mind társadalmi és gazdasági téren. Szakértők megállapították, hogy az ilyen címet viselő városokban a korábbi évekhez képest átlagosan 12 százalékkal nőtt a látogatók száma - írja az MTI.
