Ezeknek az országoknak a városaira figyel majd Európa

Jóváhagyta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése kedden azt a listát, amely részletezi, hogy 2020 és 2033 között mely országok és milyen sorrendben lesznek az Európa Kulturális Fővárosa-cím birtokosai.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

A 606 szavazattal, 54 ellenében elfogadott lista szerint 2020-ban Horvátországnak és Írországnak, 2021-ben Romániának és Görögországnak, 2022-ben Litvániának és Luxemburgnak, 2023-ban Magyarországnak és Nagy-Britanniának, 2024-ben Észtországnak és Ausztriának, 2025-ben Szlovéniának és Németországnak, 2026-ban Szlovákiának és Finnországnak, 2027-ben Lettországnak és Portugáliának, 2028-ban Csehországnak és Franciaországnak, 2029-ben Lengyelországnak és Svédországnak, 2030-ban Ciprusnak és Belgiumnak, 2031-ben Máltának és Spanyolországnak, 2032-ben Bulgáriának és Dániának, 2033-ban pedig Hollandiának és Olaszországnak jut majd a cím. Minden évben két ország jelölhet egy-egy helyszínt.

Kép:Pexels

A parlamenti sajtószolgálat tájékoztatása szerint a programban ezentúl uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok is részt vehetnek, illetve háromévente az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamai - Izland, Liechtenstein, Svájc és Norvégia - is jelölhetnek várost.

"Az Európa Kulturális Fővárosai kezdeményezés nagyon sikeres volt abban, hogy fokozza az összetartozás érzését. Nagyon örülök a lista bővítésének, mert ez tovább erősíti a szomszédaink és köztünk lévő kulturális köteléket" - mondta Santiago Fisas Ayxela spanyol néppárti jelentéstevő.

A kezdeményezés célja a kultúrák sokszínűségének megőrzése és népszerűsítése. A címet elnyerő városok programjának és kulturális befektetéseinek a települések revitalizációját és fenntartható fejlődését kell szolgálnia.

Az első főváros 1985-ben Athén volt, idén a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz viseli a címet, amelyet magyar város (Pécs) eddig egyszer töltött be, 2010-ben.

Az Európai Bizottság szerint a cím hatásai hosszú távon is érvényesülnek mind kulturális, mind társadalmi és gazdasági téren. Szakértők megállapították, hogy az ilyen címet viselő városokban a korábbi évekhez képest átlagosan 12 százalékkal nőtt a látogatók száma - írja az MTI.

A zöldre szervezett partik menők
Felelősségteljes gondolkodás és környezettudatos szervezés jellemez egyre több hazai fesztivált. De vajon merre tovább a szelektív hulladékgyűjtésen túl? Vehetünk-e példát tőlük, ha a céges rendezvényt zöldítenénk?

Véleményvezér

Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság

Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság 

Pornóval vádoltak egy katolikus teológust.
Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon 

A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo