Ezeknek az országoknak a városaira figyel majd Európa

Jóváhagyta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése kedden azt a listát, amely részletezi, hogy 2020 és 2033 között mely országok és milyen sorrendben lesznek az Európa Kulturális Fővárosa-cím birtokosai.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A 606 szavazattal, 54 ellenében elfogadott lista szerint 2020-ban Horvátországnak és Írországnak, 2021-ben Romániának és Görögországnak, 2022-ben Litvániának és Luxemburgnak, 2023-ban Magyarországnak és Nagy-Britanniának, 2024-ben Észtországnak és Ausztriának, 2025-ben Szlovéniának és Németországnak, 2026-ban Szlovákiának és Finnországnak, 2027-ben Lettországnak és Portugáliának, 2028-ban Csehországnak és Franciaországnak, 2029-ben Lengyelországnak és Svédországnak, 2030-ban Ciprusnak és Belgiumnak, 2031-ben Máltának és Spanyolországnak, 2032-ben Bulgáriának és Dániának, 2033-ban pedig Hollandiának és Olaszországnak jut majd a cím. Minden évben két ország jelölhet egy-egy helyszínt.

Kép:Pexels

A parlamenti sajtószolgálat tájékoztatása szerint a programban ezentúl uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok is részt vehetnek, illetve háromévente az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamai - Izland, Liechtenstein, Svájc és Norvégia - is jelölhetnek várost.

"Az Európa Kulturális Fővárosai kezdeményezés nagyon sikeres volt abban, hogy fokozza az összetartozás érzését. Nagyon örülök a lista bővítésének, mert ez tovább erősíti a szomszédaink és köztünk lévő kulturális köteléket" - mondta Santiago Fisas Ayxela spanyol néppárti jelentéstevő.

A kezdeményezés célja a kultúrák sokszínűségének megőrzése és népszerűsítése. A címet elnyerő városok programjának és kulturális befektetéseinek a települések revitalizációját és fenntartható fejlődését kell szolgálnia.

Az első főváros 1985-ben Athén volt, idén a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz viseli a címet, amelyet magyar város (Pécs) eddig egyszer töltött be, 2010-ben.

Az Európai Bizottság szerint a cím hatásai hosszú távon is érvényesülnek mind kulturális, mind társadalmi és gazdasági téren. Szakértők megállapították, hogy az ilyen címet viselő városokban a korábbi évekhez képest átlagosan 12 százalékkal nőtt a látogatók száma - írja az MTI.

A zöldre szervezett partik menők
Felelősségteljes gondolkodás és környezettudatos szervezés jellemez egyre több hazai fesztivált. De vajon merre tovább a szelektív hulladékgyűjtésen túl? Vehetünk-e példát tőlük, ha a céges rendezvényt zöldítenénk?

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo