Így áll most Magyarország

Müller Cecília országos tisztifőorvos elismételte a napi fertőzési számokat:

• 22 új pozitív koronavírusos esetet regisztráltak az országban
• 3793 az összes igazolt fertőzött a járvány kezdete óta
• 6 idős krónikus beteg meghalt
• 505-en haltak meg már összesen koronavírussal az országban

Müller elmondta, az elhunytak közül 4 főnél nem találtak alapbetegséget, náluk hirtelen és súlyos formában jött a korona. 501 főnél egy vagy több krónikus betegségre rakódott rá az új fertőzés.

• 1856 a gyógyultak teljes száma
• 1432-en vannak az aktív fertőzöttek
• a fertőzöttek 41 százaléka budapesten van, 59 vidéken
• 430 főt ápolnak kórházban
• 25-en vannak lélegeztetőgépen
• A 100 ezer lakosra vetített megbetegedések száma: országosan 39 fő, Budapesten 103, Zala megyében 92, Fejér megyében 88, Komárom-Esztergom megyében 81, Pest megyében 42.
• A 0-14 évesek között eddig 50 fő kapta el a vírust, 19 év alatt 80 fő, 30 éven aluli elhunyt továbbra sincs. Minden 100 ezer főre jut 5 elhunyt.

Müller aztán az új beutalási rendről beszélt. Mint elmondta,

összeállítottak egy betegútról szóló algoritmust, mely követi, hogy melyik beteget melyik egészségügyi intézményben helyezték el, hol kezelik.

Ez azért hasznos és fontos, mert - tekintettel a járvány lecsengő szakaszára - az intézmények egyre jobban koncentrálják az ellátási lehetőségeket, ezzel felszabadítva az egészségügyi szolgáltatásokat az egyéb betegségekben szenvedőknek. Vagyis egy helyen akarják kezelni a koronásokat, hogy a többieket máshol lehessen.

Müller felidézte a keddi KSH-adatot, miszerint az első negyedévben 8,5 százalékkal kevesebben haltak meg nálunk, mint egy évvel korábban. A tisztifőorvos elmondta, hogy többlethalálozás a járvány alatt nálunk nem fordult elő, ez pedig uniós összevetésben ritka. Feltételezik, hogy az alacsonyabb aktivitású influenza-járvány miatt volt ez a kedvező fordulat.

Az országos tisztifőorvos arról is beszélt, hogy bár a WHO főigazgatója tegnap azon aggódott, hogy a világjárvány miatt sok egyéb betegség elleni védőoltást gyerekek milliói nem kapják meg időben, ő most újra áttekintette a magyar védőoltási helyzetet, és az alapján változatlanul igaz, hogy nálunk nincs ilyen elmaradás, minden magyar gyerek a megfelelő életkorban az életkorhoz kötött kötelező védeőoltást megkapta eddig is, és megkapja most is. Kivétel: az iskolai oltáskampányok között csúszott egy kicsit a fertőző B típusú májgyulladás elleni oltás és a lányok önkéntes humán papillomavírus elleni oltása, de ezeket most adják be.

Müller aztán arról beszélt, hogy Dr Pándics Tamás vezetésével a Nemzeti Egészségügyi Központ Környezetegészségügyi Laboratóriumi Osztálya kifejlesztett egy új vizsgálati módszert, mely a környezetünkben igyekszik követni a covid jelenlétét, elsősorban a szennyvíz vizsgálatával. A módszer beállítása sikeresen lezárult, most már valós mintákkal végzik a kísérleteket. Mint Müller magyarázta,

akár tünetmentes személyek is ürítik a vírust, a környezeti - szennyvíz - mintákban ezeket megtalálják, ezzel pedig adott területen a vírus előrejelzésére is képesek lesznek.

Ahol megtalálják a vírust a környezetben, ott tünetmentes csoportok is lehetnek, még megbetegedés nélkül, viszont a kéthetes lappangási idő miatt ezzel a módszerrel kb. kéthetes előrejelzést tudnak adni azzal, hogy lehet, hogy ott hamarosan fertőzés indul.

De a szennyvízzel nem terjed a betegség, nyugtatott Müller.