A GfK Nürnberg e.V. és az A.GE Agentur für Generationen-Marketing 2008 áprilisában felmérést készített mintegy 2.000 14 évnél idősebb (900 50 feletti) megkérdezettel, akiket interjú keretében az ötven évnél idősebb generáció társadalomban elfoglalt helyéről és a nekik tulajdonított értékről alkotott véleményükről kérdeztek.
A demográfiai változások mind inkább a politika és a gazdasági élet homlokterébe kerülnek, hiszen az idősebb korosztályok a politika számára a legfontosabb választói csoport lett, az üzleti világ pedig ráébredt, hogy az ötven évnél idősebbek fogyasztói költései adják az összes fogyasztói költés felét. Mind az üzlet, mind a politika megpróbálja különféle intézkedések segítségével a figyelmet az idősebbekre terelni. A sikerhez vezető út azonban kétségtelenül hosszú, és az érintettek egyelőre túlnyomóan negatív véleménnyel vannak a politika és az üzleti élet által nekik tulajdonított értékekről. A németországi kutatásban résztvevő válaszadóknak csak 23 százaléka gondolja úgy, hogy a politika megfelelően értékeli az idősebb generációt, míg a válaszadók kevesebb, mint ötöde nyilatkozott úgy, hogy szerinte az üzleti élet képviselői felismerték az ötven évnél idősebb munkavállalók jelentőségét.
Fogyasztóként nem igazán elégedettek
Az ötven évnél idősebb német vásárlók úgy érzik, hogy az üzleti világ némiképp jobban megérti őket, mint a politika. Igaz, hogy a megkérdezettek 42 százaléka jobbnak értékelte a helyzetet, mint ahogy azt az életük második felében járó vásárlók valóban tapasztalják. Ilyen szempontból úgy tűnik, hogy az újabb keletű marketingtevékenységek nyilvánvalóan hatásosak. Mindazonáltal a felmérésben résztvevők több mint fele (55 százalék) osztja azt a véleményt, hogy az üzleti világ túl kevés figyelmet szentel az idősebb generáció igényeinek és kívánságainak.
Az idősebb korosztályok megszólítása terén egyelőre a reklámszakma sem ért el osztatlan sikereket. A szakmát jellemzően a fiatal korosztály uralja, akik - az ötven feletti megkérdezettek 61 százalékának véleménye szerint - kevésbé látják, mi a fontos az érettebb korcsoportok számára. A válaszadók összesen 86 százaléka gondolja úgy, hogy a hirdetéseknek objektívebben kellene a reklámozott termékek használatára és funkcióira koncentrálnia, mint azt teszik jelenleg. (Hat évvel ezelőtt ezzel az állítással 74 százalék értett egyet.)
Hazánkban az ezüstgeneráció reklámokkal kapcsolatos legjellemzőbb meglátása az, hogy a reklámoknak informálniuk kellene és nem befolyásolniuk (ezzel az állítással 54 százalék teljesen egyetért); a reklámok mindig túlzóak, így nem hihetők (a válaszadók 40 százaléka teljesen, további 39 százaléka inkább egyetért ezzel az állítással); ugyanakkor belátják, hogy a reklámok manapság az életünk részévé váltak.
Az ezüstgenerációnak szentelt figyelem az üzleti élet részéről a rájuk, az ő igényeiknek megfelelően kialakított termékek fejlesztésében is megmutatkozik. Hazánkban azonban újdonságok kipróbálásában e korosztály meglehetősen mértéktartó. A GfK Hungária 2007. évi felmérésének adatai szerint e korcsoport megkérdezettjeinek mindössze 28 százaléka jelezte, hogy "érdeklődik az új irányzatok és fejlesztések iránt, feltétlenül kipróbálja az új dolgokat". A válaszadók 36 százaléka saját bevallása szerint nem kimondottan érdeklődik, további 36 százalék pedig kifejezetten csak kipróbált, jól bevált dolgokhoz ragaszkodik.
Az ötven évnél idősebb német válaszadók 57 százalékának volt az a benyomása Németországban, hogy a korosztályuk számára kínált termékek választéka nőtt az elmúlt pár évben. Tízből kilencen az idősek reklámokban, hirdetésekben való megjelenését is értékelik - még a 20-29 éves korosztály megkérdezettjeinek is több mint kétharmada. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a többség számára nem jelent problémát, ha idősebbek jelennek meg a hirdetésekben. Ahhoz azonban, hogy egy reklám, hirdetés sikeres legyen, különösen fontos, hogy az idősebb szereplőket pozitívan és valós színben tüntessék fel, hogy magabiztosak, boldogok, ugyanakkor természetesek és ne erőltetettek legyenek.
