Az első szavazóhelyiségek az orosz Távol-Keleten, majd Szibériában nyíltak meg az érintett területek elmenekült lakosai számára. Oroszországba csak a háború kezdete óta a védelmi tárca szerint több mint hárommillió embert evakuáltak.

Biztonsági okokból személyes szavazás mind a négy régióban csak a zárónapon, szeptember 27-én lesz, fokozott óvintézkedések mellett, addig mozgóurnás szavazással vagy a szomszédos területeken lehet majd voksolni.

A Donyecki Népköztársaság 450 szavazóhelyiséget nyit meg a területén, több mint kétszázat Oroszországban. A Luhanszki Népköztársaságban ez az arány 461-201. Zaporizzsja megyében 394 "hazai" és 85 "külső" szavazóhelyiség lesz: Oroszországban, valamint a többi három, referendumot tartó régióban. Herszon megyében nyolc területi és 198 körzeti választási bizottság alakult, de a helyi lakosok a Krímben, Moszkvában és számos más orosz városban is szavazhatnak.

A TASZSZ hírügynökség összesítése szerint a donyecki régióban potenciálisan másfél millió, Herszon megyében 750 ezer, Zaporizzsja megyében pedig félmillió ember adhatja le szavazatát. A Krími Köztársasági Politikai és Szociológiai Kutatóintézet telefonos felmérése szerint a Donyecki Népköztársaságban a válaszadók 86, a Luhanszki Népköztársaságban 87, Zaporizzsja megyében 83, Herszon megyében pedig a 72 százaléka fejezte ki szavazási szándékát.

A Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban a szavazólapokat csak oroszul nyomtatták ki, Herszon és Zaporizzsja megyében pedig két nyelven, ukránul és oroszul. Mind a négy régió közölte, hogy külföldi megfigyelőket vár az eseményre, amelyen az orosz Központi Választási Bizottság és az orosz parlament összes frakciója képviselteti magát.