José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke viszont még lát esélyt a helyzet megmentésére, azért szerinte folytatni kell a ratifikálást a tagországokban. Franciaország és Németország vezetői közös közleményükben azt hangsúlyozták, hogy a szerződésre szükség van az unió hatékonyságának fokozása érdekében. A szervezet soros elnöke, Szlovénia sajnálkozásának adott hangot.
Az ír választási hatóságok
közlése szerint a szigetország polgárai 862 415 ellenszavazatot és 752 451 támogató szavazatot adtak le. A részvételi arány 53,1 százalék volt. Főként a vidéki lakosok és a kétkezi munkások utasították el a szervezet intézményi reformját célzó szerződést.
Brüsszelnek most ki kell találnia egy "C-tervet", hogy hogyan tartsa mégis életben az Alkotmányszerződés bukása utáni új kompromisszumból születő "B-tervet", a reformszerződést, melynek intézményi reformjaira mindenképpen szüksége lenne az Európai Uniónak. A Lisszaboni Szerződés - mely számos olyan pontot tartalmaz, mely az unió működésének hatékonyabbá, demokratikusabbá és átláthatóbbá tételét szolgálná - kizárólag abban az esetben léphet életbe, ha azt minden tagállam ratifikálja. 27 tagállamból egyedül Írországban tartottak népszavazást a kérdésben, melynek alkotmánya teszi elkerülhetetlenné a lakosság megkérdezését az alkotmánymódosítással járó ügyben. 18 tagállam törvényhozása már megerősített a szerződést, köztük elsőként Magyarország.
Lehetőségek
Jelenlegi elképzelések szerint Brüsszel több "forgatókönyvből" is választhat. Az első elképzelés szerint a szerződést - a Nizzaihoz hasonló módon - ismételten népszavazásra bocsátják Írországban. A második lehetőség szerint újratárgyalhatnák a szerződést, illetve annak kifogásolt részeit. A harmadik eshetőség pedig az lehet, hogy Dublin további mentességet kap bizonyos területek alól.
A kérdés valószínűleg kiemelt helyen szerepel majd az állam- és kormányfők jövő heti csúcstalálkozóján.
A népszavazás eredményei a feldolgozottság függvényében folyamatosan megtekinthetők a népszavazás hivatalos oldalán.
