Veress Józseffel megesik, hogy könyvet ír. Újabban már az is, hogy a saját nevén és az is, hogy nem gazdaságpolitikát meg nem tankönyvet. Azt követően, hogy Fitala-Ripper Iván néven megjelentette Lék című, szépirodalmi alkotását a közgazdász professzor, s nem mellékesen ezen írása alapján 2008 március 1-én 9-re randevút ajánlott még meg nem nevezett helyen némely olvasójának, újabb kötettel állt el. Most lát napvilágot a Kairosz Kiadó gondozásában "Meztelen jel" című könyve. (A kötetről már most tudható, hogy - Veress József saját bevallása szerint - provokatív aggodalommal tőmondatozik világunk manipulált folyásáról.

A fülszövegben pedig az áll a Műegyetemen tanító közgazdász professzor könyvéről, hogy a töprengés többnyire tömör mondatokat szül. Lakonikus tömörséggel akkor ír az ember, ha gyanítja, a szavak gyorsabban kopnak, mint a gondolatok. Ebben a könyvben a szerző azt sugallja - folytatódik a méltatás -, hogy a szavaink akkor nyerik vissza erejüket, ha mögöttük ott áll valaki a teljes személyiségével, mert hitelét egyedül az eddigi töprengései, oktatói pályája, tudományos munkássága adja. Lehet ugyanis gazdaságról, demokráciáról, politikáról, az Európai Unióról, sportról, globalizációról, Liska Tiborról, fogyasztóvédelemről, krimiről és bűnökről, korrupcióról, tudásról, nyugdíjról, korrupcióról úgy is írni, hogy az ember felismeri a valóság és a tudás közti feszültséget. A töprengés folyamatos gondolkodás: a szerző ebben a könyvben azt mutatja meg, hogy a tudás kérdésekből, észrevételekből, tapasztalatokból, megfigyelésekből, kutatásból és felismerésekből áll. De ennek a tudásnak mindig van alanya, aki részese a valóságnak. Azoknak ajánlom a könyvet, akik nemcsak a gondolatra, de a szerző egyéniségére is kíváncsiak. Sőt, az ajánlások egyike - mert több is van a fülszövegben - azt szögezi le, hogy Veress József közgazdász professzor tudományos esszéje imponálóan gondolat gazdag és további töprengésre késztető írás. Sok tudást, bölcsességet, társadalmi tapasztalatot, határozott világfelfogást és számomra roppant vonzó értékrendet, irányultságot képvisel. Külön kiemelendő a tematikai sokszínűség. A rövid írás az emberi-társadalmi létezés szinte minden alapkérdését érinti. A könyvnek sikere lesz főként a mai világ megértésére törekvő fiatal értelmiség és az egyetemi ifjúság körében.
 Megint más ajánlása: Nagy élvezetet okozó, rendkívül érdekes írás, amelynek sorait követve az  olvasó többször is felkiált: Igen! Igen! Én is így látom! Egyik-másik megállapítása igazi telitalálat. A végén mégis egy csomó keserűség gyűlik össze benne, az a megállapítása, hogy a felvillanó szabadság nagyrészt látszat volt csupán. A különböző tiltások helyett a  manipulációk sűrűjében vergődünk. Ha a világ nem is lett kisebb annak következtében, hogy órák alatt óceánokat és földrészeket repülhetünk át, mi magunk feltétlenül kisebbek lettünk, mert olyan erőknek vagyunk alávetve, amelyek felett egyre gyengébb az ellenőrzésünk és egyre kisebb a rájuk gyakorolható befolyásolási képességünk. Az a szellemi táplálék, amit leakarnak nyomni a torkunkon, egyre rosszabb minőségű és egyre
többször sikeredik azt érezni, hogy elmaradott, fogyatékos képességű  lénynek tekintenek.
Miért van ez így?

A könyvből kitűnik, hogy ezt a szerző is nagyon jól látja, érzékeli, új utakat keresve.Kövessük tehát figyelemmel sorait.