A KPMG budapesti adócsoportja a térség nyolc csatlakozó államában hasonlította össze a jelenlegi adórendszer főbb elemeit. (A felmérésben Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Litvánia, Lettország és Észtország adórendszerét vizsgálták.

A vizsgált országok többségében a társasági adó jóval alacsonyabb az uniós és OECD-átlagnál, a legalacsonyabb (bizonyos esetekben 0%) Észtországban. Öt állam tervezi az adószint csökkentését 2004-ben, illetve további mérséklését a következő években. Ezenkívül, többségük további adókedvezményeket kínál (például extra kedvezmények egyes tevékenységekre, befektetési adómentességek, stb.) A külföldi és hazai befektetők számára adózási szempontból Magyarország lehet a legvonzóbb, ahol 2004-től 18%-ról 16%-ra csökken a társasági adó, ami alig magasabb a legalacsonyabb, 12%-os írországi uniós rátánál. Ugyanakkor a bevételekre kivetett maximum 2%-os helyi adó könnyen hátrányt jelenthet a külföldi beruházók szemében.

Az uniós tagállamok adórendszereiben az áfa rendszere a leginkább harmonizált, és a csatlakozásra váró országok között sincsenek jelentős eltérések ebben az adónemben. A felső kulcs a vizsgált országokban 18% és 25% között mozog, Magyarországon a legmagasabb, 25%-os ráta érvényes. A kedvezményes áfa-kulcs néhány termékre és tevékenységre alkalmazható, mértéke az uniós előírásoknak megfelelően legkevesebb 5% lehet.

Az szja- és a tb-terhek ugyanakkor igen eltérőek. Néhány állam progresszív szja-rendszert alkalmaz, mások egyetlen adószintet használnak. Az személyi jövedelmek adózását tekintve a magyarok terhei a legmagasabbak – ők negyven 40 % adót fizetnek évi 1 350 000 forint (mintegy 5 200 euró) feletti bevétel után. A tb-terhek – különösen a munkaadók által fizetett járulékok – viszonylag magasak az egész régióban.

A felmérésben szereplő államok többsége nem alkalmaz bevételekre kivetett helyi adót (iparűzési adót), kivétel Litvánia és Magyarország. Fontos az is, hogy néhány államban többszintű az ingatlanadó is.

Ugyanakkor a forrásadókulcs csökkenthető, ha megállapodott a kettős adózás elkerüléséről az a két állam, amelyben a befizető, illetve a jogosult illetőséggel rendelkezik. A jövőben – néhány esetben, bizonyos feltételek mellett – a csatlakozó országokból az uniós tagállamokba irányuló kamat/jogdíj- és osztalék-kifizetések nem lesznek forrásadó-kötelesek.

Mike Glover, KPMG budapesti adócsoportjának vezetője elmondta, “az új befektetőkért folyó verseny egyértelműen a társasági adóterhek csökkentésére készteti a csatlakozó államokat.

Néhány iparágban a cégek, az olcsóbb munkaerő miatt, már korábban Nyugat-Európából a kelet-közép-európai régióba telepítették át működésüket – ebben a migrációban az adóverseny lehet a további hajtóerő. Magyarország és Lettország csökkenti a társasági adót, és várhatóan mások is követik őket. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezekben az országokban a vállalati profitra eső valódi adóteher gyakran jóval magasabb az adókulcsok alapján számított tehernél, mert egyes kiadások nem számolhatók el adóalap-csökkentő tételként. Az uniós csatlakozás egyik fő előnye lesz, hogy az uniós adójog a multinacionális társaságok számára rugalmasabb üzleti struktúrák alkalmazását teszi lehetővé.”

Kapcsolódó, letölthető Excel táblázat - Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Litvánia, Lettország és Észtország főbb adónemeinek összehasonlításával